A világ lakosságának a negyede él olyan övezetben, amelyre kihatással vannak fegyveres konfliktusok
A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tanácskozásán mondott beszédet a Várkert Bazárban.
Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei ülésén úgy fogalmazott, hogy
az elmúlt időszakban két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. A világ lakosságának a negyede él olyan övezetben, amelyre kihatással vannak fegyveres konfliktusok.
A miniszterelnök beszédében a nemrég elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökéről, valamint Duray Miklós felvidéki magyar politikusról is megemlékezett.
A szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újra, mivel a magyar párt nem jutott be a parlamentbe, így kérdés, hogy van-e jövője a nemzeti alapú politizálásnak?
Az ukrajnai helyzet kapcsán jelezte, hogy minden háború esetén kulcskérdés, hogy az ember pontosan definiálja a hadi célokat.
Ha a hadi célok nem definiáltak, akkor nem lesz világos, hogy meddig szabad a stratégiát fenntartani.
Kiemelte a kormányfő, hogy humanitárius segítséget adnak Ukrajnának, de a háborúban nem veszünk részt.
A miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak teljes támogatást ígért.
Emlékeztetett, hogy a legutóbbi EU-csúcson felvetette, hogy egy B tervet kell kidolgozni, ami az ukránoknak, a kárpátaljai magyaroknak és egész Európának jobb.
A nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán.
Orbán Viktor közölte, egy kereszténységen belüli háború zajlik most is, és hasonló történt a két világháborúban is. Ennek eredménye, hogy a kínai és amerikai elnök csúcstalálkozóján szóba sem került Európa.
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában.
A tágabb környezetről szólva a miniszterelnök elmondta, hogy Európát ma az a kérdés kínozza, hogy két nap van az égen, amiből egyik sem Európa. – Kína az Egyesült Államokkal fogja kialakítani azokat a megállapodásokat, amik kialakítják a világot – húzta alá Orbán Viktor. Jelezte, hogy Európa nem ehhez van hozzászokva.
Az egész világgal együtt kell működnünk és kereskednünk, míg a bezárkózással életszínvonal-romlás járna - tette hozzá a kormányfő.
A magyar miniszterelnök szerint más nagy dilemmák is megterhelik az európai politikát.
Olyan harcokat kell vívnunk az unióval, amik nem segítik Magyarország fejlődését. Két nagy vita lesz a következő hónapokban. Az egyik arról szól, hogy fenntartsuk-e az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban vagy áttérjünk a többségi döntéshozatalra.
Mint mondta, minden eszköz arra mutat, hogy a tagállamok egyre több döntési jogkört átadjanak Brüsszelnek.
A többségi döntéshozatal Magyarország számára tabu.
A migráció kapcsán a miniszterelnök elmondta: az nem egy racionális munkaerőexport, hanem egy olyan folyamat, aminek az EU nem mérte fel a kulturális hatását.
Az integrációnak a lehetősége rendkívül csekély. Erre építeni egy bevándorláspolitikát, az istenkísértés.
Brüsszel továbbra is szét akarja osztani a migránsokat, migránsgettókat akar létrehozni, és ezt Magyarország elutasítja, és nem is fogja végrehajtani.
A világ, amely körülvesz bennünket, dezintegrációs folyamatban van. Ebben a leépülésben az EU nem összeomlani fog, hanem egyszerűen szétcsúszik, ami úgy történik, hogy hoznak egy döntést, amit nem hajtanak végre.
A mi válaszunk a szétcsúszásra legyen az egység, erősítsük az együttműködésünket.
Orbán Viktor beszéde végén rámutatott arra, hogy 2024–2025-ben vissza kell térni az expanzív növekedéshez a határon túli támogatások területén is.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.