Olcsóbban kerülhet az asztalra a karácsonyi hal

A hazai haltermelés mintegy 80 százalékát kitevő pontyból az ellátás a karácsonyi szezonban bőven fedezi a hazai keresletet, sőt még exportra is jut belőle. Az Agroinform kérdésére Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke válaszolt.

A takarmányárak jelentős csökkenése, illetve a tavalyinál csapadékosabb időjárás kedvezően hatott a hazai halgazdaságok működésére. Noha a munkaerő és az energiahordozók költségei idén tovább emelkedtek,

Ennek megfelelően az élő ponty ára kilogrammonként 1800-2200 forint között alakul majd, a szeletelt ponty 3500-4000 forint közötti összegbe kerül majd. Az afrikai harcsa filéjéért 4000 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők, míg a filézett szürke harcsa kilójának ára 7500-8000 forint között alakulhat az idei szezonban.

Bár lassan növekszik az egy főre jutó halfogyasztás, a nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony. 

Magyarországon több mint 25 ezer hektárnyi vízterületen működnek tógazdaságok. A hazai haltermelők helyzetét idén alapvetően javította, hogy a tavalyi rendkívüli mértékű aszályt követően idén elegendő csapadék biztosította a halastavak megfelelő vízellátását. A takarmány 2023-ban összességében mintegy 30 százalékkal került kevesebbe, mint az orosz-ukrán háború tavalyi kitörését követő hónapokban.

Dr. Németh István, a Mahal elnöke ugyanakkor számos további problémára hívta fel a figyelmet:

• Az ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd, számos résztevékenység technológiai fejlesztéssel sem váltható ki.
• Az ökológiailag védett ragadozók – különösen a kormoránok – egyre növekvő károkat okoznak. Távoltartásuk jelenleg riasztási módszerekkel oldható meg, a riasztólőszer ára egy-egy nagyobb halgazdaságnak éves szinten milliós többletköltséget okoz.
• Noha az ágazatot támogató Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) immár tartalmaz területalapú támogatást, ennek mértéke csupán a fele (hektáronként 30-35 ezer forint) a szántóföldre jellemző összegnek.

A szakember hozzátette: a MAHOP Plusz forrásai még így is komoly előrelépést jelentenek majd az ágazat számára, ami várhatóan elsősorban a termelőkapacitások fokozatos megújítását, az eszközpark fejlesztését, környezetvédelmi beruházások indítását és új halastavak létesítését eredményezheti.