Hírzóna

A tarhosi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomról

A tarhosi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomról

2019. május 14., kedd
A tarhosi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomról

A Wenckheim-kastélyáról és Zenepavilonjáról ismert Békés megyei Tarhoson az új római katolikus templomot szombaton szentelték fel. A Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásában megvalósult épület a település első temploma. Az építkezés 2018. tavaszán kezdődött, és ez év február végén fejeződött be a békéscsabai Faber DOM Kft.

kivitelezésében. A templom építési költsége 139 millió forint volt; ebből 6 millió forint a tarhosi önkormányzat és az adományozók támogatása.

A templom terveit az Óbuda Építész Stúdió Kft. készítette, tervezője Lipcsei Gábor építész, aki a település szülötte. A mintegy 200 négyzetméteres épület a település történeti központjában lévő park százéves gesztenyés kertjében épült fel. A területet az önkormányzat adományozta a templom építésére; illetve a templomkert és környezetének megújításához szükséges munkákat végezte. Az épület és a park fái által közre zárt, mintegy 2000 négyzetméter területű templomkert ünnepi rendezvények valamint szabadtéri misék helyszíneként szolgálhat. A tervek szerint a falu közparkjából a templomkertbe kerül egy Krisztus-szobor, amelyet az idős gesztenyefák lombkoronája, mintegy szabadtéri szentély, ölel körül. Az épületegyüttes három egységből áll: a karzatot is magában foglaló, 60 férőhelyes, 6 méter belmagasságú templomhajóból, a 15 méter magas harangtoronyból és az ezeket összekötő, alacsonyabb épületrészből. Ebben kapott helyet a külső és belső térből egyaránt megközelíthető sekrestye, a 15 fős tanterem és egy akadálymentes vizesblokk. A kortárs felfogásban tervezett templom követi a helyi építészeti hagyományokat. Az L alakú elrendezés, a három részre osztott épülettömeg, a hófehér, finom szemcsés vakolat a helyi paraszti építészet racionalitását, a bejáratokat összekötő tégla „burkolatszalag” pedig a Békés megyei téglaépítészeti hagyományait idézi. Az épületnek a harangtorony ad egyedi karaktert. A hófehér, puritán, zárt toronytestre kerülő toronysisak szerkezete acél, fedése és a harangozó ablak szerepét betöltő zsaluzatos oromfalak anyaga alumínium, az óra számlapja rozsdamentes acél, a toronyóra-mutató bevonata pedig tizennyolc karátos arany. Az épület belsőépítészeti kialakítása és a templomba kerülő képzőművészeti alkotások – az építészeti stílust követve - szintén kortárs felfogásban készültek. A belsőépítészeti részletterveket Horváth Péter Kornél belsőépítész készítette, a képzőművészeti alkotások Kovács Jenő szobrászművész munkái. A templom külső- és belső kialakításánál legfőbb szempont a fenntarthatóság volt. Ennek elemei az alacsony karbantartási igény, és energetikai „önellátás”. Az időszakos használat miatt az épületben lokális elektromos fűtés létesült (padfűtés, fűtőszőnyeg, mennyezeti sugárzók). A templomhajó tetőzetére -becsült fogyasztásra méretezett- napelemrendszert helyeztek. A templom hagyományos építés technológiával valósult meg. Kivételt képez a 2,5 tonnás, 6 méter magas toronysisak, amit a szakemberek a földön készítettek. A beemelés előtt felszerelték a toronyóra számlapját és a keresztet is. A toronysisakot daruval emelték a helyére az elmúlt év advent utolsó hetében. A toronyba egy 160 és egy 56 kilogrammos harang került, amely Gombos Miklós harangöntő mester munkája. A harangot a hívek, a falu lakói és a településhez kötődő vállalkozók adományából vásárolta meg az önkormányzat. A harangon kívül a templomkert világítása, a toronyóra számlapja és mutatója, a kertbe visszaépített, kovácsoltvas kerítés felújítása és számos egyéb tétel is adományból valósult meg. A közösségi terembe kerülő nagyméretű olajfestmény elhelyezése szintén vállalkozói felajánlás. Az önkormányzat bízik abban, hogy sikerül újabb pályázati támogatásokat elnyerni és a templom megépítése után folytatódhat a település történeti központjának, a faluinfrastruktúrájának és középületeinek megújítása. A célok között van a temetői kerékpárút meghosszabbítása, az átmenő közút belterületi szakaszának felújítása és a ravatalozó épület megújítása. A Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásában az elmúlt években Lőkösházán, Bakson, Újszentivánon, Nagylakon és Békéssámsonon épült templom; a derekegyházi és a pusztaszeri templom pedig még az idén követheti a tarhosi beruházást.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.