Ellentmondó vallomásokat tett a menekültügyi hatóság és a bíróság előtt az a kurd házaspár, amelyet terrorizmus finanszírozásával vádol az ügyészség, mivel a Kurdisztáni Munkáspárt (Partiya Karkeren Kurdistan, PKK) kötelékében szolgáltak.
A vádirat szerint a férfi 2009-ben csatlakozott önkéntesen az Európai Unió által terrorszervezetnek tekintett PKK-hoz. Katonai kiképzést kapott Irakban, majd 2014-ig fegyveres szolgálatot teljesített, de harcokban nem vett részt, logisztikai feladatokat látott el. 2014-ben áthelyezték Szíriába, ahol már az YPG (Kurd Népvédelmi Egységek, Yekiyen Parastina Gel) tagjaként hasonló munkát végzett. Az Iránban kurd nemzetiségűként született nőt 2010-ben, 15 évesen szervezte be a PKK, majd menekültnek álcázva átvitték Irakba, ahol katonai kiképzésben részesült, de fegyvere nem volt, harcokban nem vett részt, a feladata a harcoló csapatok női katonáinak fogadása és szállítsa volt. 2014-ben szintén áthelyezték Szíriába, ahol az YPG egyenruháját viselve végzett logisztikai feladatokat.
A vádlottak Szíriában ismerkedtek meg és kerültek szoros kapcsolatba. 2015 augusztusában elhatározták, hogy nem szolgálnak tovább, új életet kezdenek és összeházasodnak. Annak ellenére, hogy a PKK retorzióval fenyegette a távozókat, ők elszöktek és Irakba mentek, ahol összeházasodtak, majd embercsempészek segítségével eljutottak a magyar határhoz, ahol 2017. december 6-án a tranzitzónában menedékjogot kértek.
A vádlottakat tavaly március 7-én vették őrizetbe. A menekültügyi hatóság előtt a férfi - a Szegedi Törvényszéken kedden ismertetett vallomása szerint - arról beszélt, hogy nem sokkal a születése előtt török katonák gyilkolták meg a nagyapját. Tizenkilenc éves volt, amikor a PKK toborzói megkeresték, és ő önként csatlakozott a párthoz. Felesége menedékkérelmének beadásakor azt mondta, hogy unokatestvére a PKK tagja volt, ezért Iránban börtönbe zárták. A PKK toborzói otthonában beszélték rá a csatlakozásra, azt állítva, hogy ezzel segíthet a rokonán. Hozzátette: egy másik unokatestvére is a szervezet tagja.
A bíróság előtt korábban és a keddi tárgyaláson is mindketten azt vallották, hogy nem önszántukból kerültek a szervezet hegyek közötti katonai táborába. Megszökni esélyük sem volt, a családjukkal nem tarthattak kapcsolatot, a dezertálás pedig akár halálbüntetéssel is járhatott volna.
A bíróság meghallgatta a házaspárt megvizsgáló pszichológus szakértőt, aki megállapította, mindkettőjüket súlyos traumák érték, elsősorban az alatt a három év alatt, amíg a PKK táborában voltak. Csak fokozatosan ébredtek rá arra, hogy nem távozhatnak, a szökésre csak akkor nyílt lehetőségük, amikor Szíriába kerültek.
(MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.