Német külügyi szóvivő: Berlin aggodalommal tekint a civil szervezetekről szóló magyar törvényre

A német kormány "nagy aggodalommal" tekint a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló magyar törvényre - mondta a német külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben.

Martin Schäfer

a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy az érintettekkel folytatott konzultáció nélkül elfogadott jogszabállyal Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy Izrael, amelyek számára a civil szervezetek munkájának finanszírozása külföldi támogatók révén "ellenséges, vagy legalábbis barátságtalan eljárás". Ezért le kell szögezni, hogy a német kormány számára fontos érték a véleményszabadság, a civiltársadalmi szervezetek védelme és munkájuk szabadsága. Ezzel szemben a magyar törvény "erősen azt a benyomást kelti, mintha a külföldi részfinanszírozással működő civil szervezetek munkájának megnehezítését szolgálná" - tette hozzá a külügyi szóvivő. Hangsúlyozta, hogy a német kormány üdvözli az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság június 2-án kiadott előzetes állásfoglalását, és sajnálatosnak tartja, hogy "nagyon lényeges, döntő" megállapításait a magyar fél nem ültette át a jogszabályba. Elmondta, hogy "kritikus párbeszédet" folytatnak a magyar kormánnyal a civil szervezetekre vonatkozó jogszabállyal és más törvénykezési tervekkel kapcsolatban, és "nagyon figyelmesen" nyomon követik majd, hogy milyen következményekkel jár az új törvény a civil szervezetek munkájában. "Reméljük, hogy a civiltársadalmi szervezetek továbbra is szabadon és függetlenül dolgozhatnak Magyarországon" - mondta Martin Schäfer. Kiemelte, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok nem képezhetik vita tárgyát Európában, ezek az értékek jelentik az Európai Unió alapját, és elkötelezte magát mellettük az összes tagállam.