A boldog békeidőket fogja idézni Szeged szívében a Széchenyi tér

Támogatja a kormány a Széchenyi tér megújítását, a mostani uniós ciklus végére ismét régi pompájában tündököl majd megújult zöldfelületekkel, a jelenleginél impozánsabb szökőkúttal és kovácsoltvas korlátokkal. A rekonstrukciót már régóta fontolgatja a város, 2004-ben már engedélyezési tervdokumentáció is készült.

Tizenkilenc fejlesztésről állapodott meg

Orbán Viktor

kormányfő

Botka László

polgármesterrel

, összességében 50, de akár 70 milliárd forintnyi forrás is érkezhet a városba. A déli Tisza-híd, a fedett uszoda, a buszpályaudvar áthelyezése, a repülőtér fejlesztése és a tram-train mellett a Széchenyi tér régi fényének visszaállítását is támogatja a kormányzat. Szeged központi tere fesztiválok és rendezvényeinek tucatjainak ad otthont minden évben, a Kárász utca gyalogostengelyének folytatása, a műemléki védettségű belváros legnagyobb összefüggő parkja. Arculatának megfiatalítása nem új gondolat, már 2004-ben engedélyezési tervdokumentációt készített megújításáról az ARTBORETUM Kert- és Szépművészeti Társaság a város megbízásából. A térrekonstrukció azonban váratott magára, nem akadt ugyanis olyan pályázati forrás, amelyből a milliárdos összköltségű munkákat megvalósíthatták volna. Most új tervek készülnek, de az elmondható, hogya téren folytatódni fog a Kárász utca klinkertéglás burkolata, visszaállítanák a korabeli kovácsoltvas korlátokat, a városházával szembeni szökőkút helyére egy szebbet álmodtak a tervezők, és a polgármesteri hivatal elé is megnyitnák a teret, az ottani aszfaltburkolatot is dísztéglák váltanák fel. A megvalósításhoz a tizenhárom évvel ezelőtt összeállított anyag jó kiindulási alapnak tekinthető. Vitáztak a 2020-ig megvalósítandó szegedi fejlesztésekről

is, az akkori előterjesztésben tizedik pontként szerepelt a Széchenyi tér rekonstrukciója, amelyről az előterjesztő Botka László többek között azt írta, hogy a tér a város központjában, sűrű, intenzív beépítésben „oázisként” jelenik meg. A Széchenyi tér revitalizációja hozzájárulhat a belváros zöldfelületi arculatának megőrzéséhez, egységességének megteremtéséhez, városökológiai szerepének, így például az árnyékhatás, klímajavítás, porszűrés, oxigén-kibocsátás fenntartásához, megerősítéséhez. „A Széchenyi tér környezetépítészeti revitalizációja során valósulhat meg a tér növénybiológiai, városszerkezeti, várostörténeti és kultúrtörténeti jelentőségének együttes megerősítése. A teljes projekt várható beruházási költsége nettó 2-2,5 milliárd forint” – a 2012-es előterjesztésben még ez az összeg szerepelt.

„A sokat látott tér”

Nem véletlenül kapta ezt a címet

, hiszen a Széchenyi teret tengerré változtatta az 1879-es nagyárvíz, koptatta köveit a francia szpáhi hadsereg az első világháború éveiben, taposták tankok az 1956-os forradalom idején, tartottak ott május 1-jei vonulást és politikai gyűléseket, de járt ott

Kádár János

is. A hétköznapokban is mozgalmas volt a tér, a századfordulón korzózó kalapos hölgyeket és urakat, a piacán kofákat örökítettek meg fényképeken, illetve több képeslap is őrzi a korabeli megjelenését, hangulatát. A 19. század első felében erőteljesen lepusztult volt, s

Móra Ferenc

egyik anekdotája szerint mikor

Széchenyi István

– a tér későbbi névadója – 1833-ban meglátogatta a várost, elkeseredett a főpiac látványán. Azt javasolta az akkori polgármesternek, inkább termesszenek ott krumplit, ha nem képesek megújítani a monumentális méretű közterületet. Több neve is volt a területnek, az 1848-as forradalom idején a Szabadság tér nevet kapta, majd 1860-ban, Széchenyi halála után nem sokkal döntött úgy a városvezetés, hogy a legnagyobb magyarról nevezzék el azt. A Széchenyi tér mai arculatát az 1880-as években nyerte el, a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményének darabjaival elevenítettük meg ennek a valóban sokat látott térnek a múltját néhány fotó és képeslap segítségével.