Közélet

Horvát belügyminiszter: továbbra is működik a folyosó Magyarország felé

2015. október 5., hétfő

Horvát belügyminiszter: továbbra is működik a folyosó Magyarország felé

A migránsok számára kialakított folyosó Magyarország felé továbbra is rendben működik, azon híresztelések ellenére, hogy Magyarország lezárhatja Horvátországgal közös határát – jelentette ki Ranko Ostojic horvát belügyminiszter hétfőn újságíróknak nyilatkozva Opatovacon.

A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.

20.44: Megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban

Megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő esti Híradójában. A tudósítás szerint a bevándorlók Röszkénél egy rendőri ellenőrzési pont közelében szemetet, gyógyszereket, cipőben hagyott kétszáz eurósokat, húsvágó bárdot, késeket, valamint mobiltelefonok is hátrahagytak. Az egyik telefonon például csak pornográf tartalmú fotók vannak, de olyat is találtak amelyen dokumentumok és különböző radikális tartalmú fotók és videók voltak. Azt nem lehet tudni, hogy ki és mikor készítette vagy töltötte fel a telefonokra a felvételeket - hangzott el a Híradóban, amelyben kiemelték: rengeteg olyan felvétel is van, amelyeket tartalmuk miatt az M1 sem mutathatott meg, például megcsonkított katonákról, lefejezésekről. A személyes képek között pedig sok propaganda és vallási tartalmú anyag is van - tették hozzá. Az M1 tudósítása szerint ezekből arra lehet következtetni, hogy a készülék tulajdonosa, vagy az aki rátöltötte ezeket a tartalmakat, jól ismeri a radikális iszlám nézeteket. "Az Európába érkező migránsok között megbecsülni sem lehet, hogy hányan lehetnek, akik osztják is az ilyen szélsőséges nézeteket" - hangzott el a Híradóban.

19.46: A Jobbik továbbra is népszavazást akar a kvótákról

A Jobbik továbbra is kitart amellett, hogy népszavazáson dőljön el a migránsok európai elosztását szabályozó kvótarendszer magyarországi bevezetése.

Z. Kárpát Dániel

, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetőjének napközben tartott sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a kormánypárti politikus kérdésre válaszolva elvetette a kvótarendszerről szóló népszavazás lehetőségét, mivel szerinte az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni. A Jobbik szerint azonban még nem létezik a javasolt népszavazás tárgyát képező nemzetközi szerződés - közölte Z. Kárpát Dániel, és hozzátette: egy gyors és precíz alaptörvény-módosítással közvetlen módon lehetne megkérdezni a magyar választókat. Az ellenzéki politikus szerint a feltételezhető több millió elutasító szavazat kellő legitimációt biztosítana a mindenkori kormányzatnak, hogy elvethessen bármilyen kvótaszerű megoldási javaslatot. Z. Kárpát Dániel szerint erre azért van szükség, mert "bármilyen kvóta kiengedi a szellemet a palackból, s olyan ajtót tár ki, amelyet később már nem lehet bezárni". A Fidesz "vérszegény javaslata, a világkvóta pedig csak ugyanezt a problémát terítené szét egy még szélesebb körben" - fejtette ki a Jobbik képviselője, aki emlékeztetett, pártja "senkit nem engedne idetelepíteni, főleg nem integrálni, s nem biztosítana az ide érkezőknek sem szavazati jogot, sem indokolatlan szociális ellátási formákat".

19.02: Ezrek várnak a presevói befogadóállomás előtt

Továbbra is több ezres tömeg áll egykilométeres sorban a szerb-macedón határon lévő presevói befogadóállomás előtt - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában. A tudósítás szerint a rendőrök nemcsak verbális, de fizikai erőszakot is alkalmaznak, erre például akkor van szükség, amikor a migránsok a kordonon átugrálva akarnak előrébb jutni a hosszú sorban. Ezeket a migránsokat mindig visszaállítják a sor végére. Másokat viszont azért kellett kiemelni a tömegből, mert különben összetaposták volna őket - mondta a tudósító. A tudósítás szerint a helyzet mind a migránsok, mind a lakosság körében növeli a feszültséget: egy iraki migráns elpanaszolta, hogy 14 órája áll koszosan és fáradtan a sorban minden eredmény nélkül, a lakosok pedig járványveszélytől tartanak a mindenfelé látható kosz miatt. Az M1 szombati tudósítása szerint a presevói befogadóközpontban 24 óra alatt mintegy kétezer bevándorlót tudnak regisztrálni, ennél azonban többen, körülbelül háromezren érkeznek naponta a határon át, emiatt a migránsok feltorlódtak. A befogadóállomás felé vezető úton mintegy másfél kilométeren 4-5 ezer migráns várakozott szombaton. A zavargások elkerülése érdekében a rendőrség munkáját a csendőrség is segíti.

18.06: Erdogan: Törökországban tízszer annyi menekült van

A török államfő brüsszeli tárgyalásain arra emlékeztetett, hogy Törökország az elmúlt években 2,5 millió menekültet fogadott be, míg egész Európába összesen 250 ezret.

Recep Tayyip Erdogan

, miután hétfőn tárgyalt

Donald Tuskkal

, az Európai Tanács elnökével, kijelentette: országa vallásra való tekintet és diszkrimináció nélkül mindenkit befogadott, és eddig 7,8 milliárd dollárt (2150 milliárd forintot) fordított a menekültkérdésre, amelyből csak 417 milliót kapott külső támogatásként. "A mi országunk az, amely veszélyben van, ennek ellenére nem zártuk be ajtónkat a menekültek és menedékkérők előtt" - húzta alá Erdogan. A török elnök arra is rámutatott: a török parti őrség 60 ezer embert mentett ki a tengerből a Földközi-tenger keleti részén. "Nem hagytuk őket odaveszni" - fogalmazott Erdogan, kiemelve, hogy Törökország a konfliktus kitörése óta emberségesen vállalja a felelősséget a helyzetben. Az államfő arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terrorizmus elleni harcban kulcsfontosságú a nemzetközi szolidaritás és együttműködés. Erdogan rámutatott, hogy a menekültválság gyökere az Aszad-rezsim által folytatott, államilag támogatott terrorizmus. Recep Tayyip Erdogan úgy vélte: a szíriai konfliktus megoldásához három dolog szükséges: az ellenzék kiképzése és felszerelése, egy biztonsági övezet, továbbá egy repüléstilalmi zóna megteremtése. Erdogan azt is kijelentette: országa elszántan folytatja a harcot az Iszlám Állam és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ellen. Kiemelte: támadásaik nem egy kisebbség, népcsoport ellen irányulnak, céljuk a terrorszervezetek gerincének megtörése. A török elnök rámutatott: nincs jó és rossz terrorista. "Az Iszlám Állam, a PKK és a PYD (Demokratikus Egységpárt) ugyanúgy terrorszervezet, és remélem, hogy ezt az európaiak is felismerik" - mondta Erdogan miután szóvá tette, hogy bár az EU terrorszervezetnek tekinti a PKK-t, egyes uniós országok szerinte nem ennek megfelelően járnak el. Donald Tusk a migráció kérdésével kapcsolatban közölte: "vitathatatlan", hogy Európának javítania kell határai ellenőrzését, de Törökországtól is ezt várja el. A lengyel politikus elmondta, hogy véget kell vetni annak, hogy százezrek indulnak Törökországon keresztül Európa felé, és erre az unió egyedül nem képes, Ankarára is szükség van hozzá. A volt lengyel kormányfő ismertette: Erdogannal öt kérdésről egyeztettek; pénzügyi támogatásról, a határok ellenőrzéséről, az embercsempészek elleni fellépésről, az integrációs politikáról és a vízumliberalizációról. Tusk hangsúlyozta: sürgősen megoldást kell találni a szíriai konfliktusra. "De az nem lehet a megoldás, hogy Oroszország az Aszad-rezsimmel szövetségben legitim ellenzéki erőket bombáz" - hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.

Nem nehezedik különleges migrációs nyomás Romániára Nem nehezedik különleges migrációs nyomás Romániára, nagyjából ugyanannyi menekültkérelem érkezett a román hatóságokhoz, mint egy évvel korábban - jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében. A kormányfő a bukaresti képviselőházban mutatta be a kormány jelentését a migrációról. Közölte, hogy az idei első kilenc hónapban 944 menekültkérelmet jegyeztek a tavalyi 900-hoz képest, és augusztusban csak 18 ilyen kérelem érkezett a román hatóságokhoz. Közölte még, hogy a román hatóságok az idén 172 külföldit küldtek vissza hazájukba a tavalyi 111-hez képest. Ezek a számok azt mutatják, - mondta Ponta -, hogy reális migrációs nyomás nem nehezedik Romániára, hiszen a bevándorlás ugyanolyan méretű, mint amekkora az előző években volt. Emlékeztetett, hogy Románia két, 500-500 férőhelyes tábort alakított ki az esetleg megnövekedett létszámú migránsok elszállásolására, de eddig nem kellett igénybe venni. Ponta szerint Románia nincs felkészülve a bevándorlók integrálására, ezért egy testületet hoznak létre, amely egyebek mellett szükséges törvénymódosításokat javasol, megvizsgálja a helyi hatóságokkal az integrációs lehetőségeket, és erőfeszítéseket tesz a menekültáradat miatt "újjáéledt populista és idegengyűlölő diskurzus visszaszorítására". Ponta hangsúlyozta, hogy Románia mentalitásváltásra kényszerül, és ezentúl nem csak a bevándorlás megelőzésére kell összpontosítania, hanem a migránsok integrálására alkalmas mechanizmusokat is meg kell teremtenie, ugyanis az európai menekültválság miatt a helyzet jelentősen megváltozott. Ponta szégyenletesnek nevezte, hogy Románia még egy eurót sem költ egy politikai menekültre egy 2006-os törvény értelmében, és jelezte, hogy ezt a jogszabályt módosítani fogják. Közölte, kormánya álláspontja szerint helyes volt, hogy Románia a kötelező menekültkvóták elvével nem értett egyet Brüsszelben, de szerinte hiba volt, hogy Bukarest Magyarországgal és Szlovákiával együtt az Európai Unió többi tagállama ellen szavazott. "Mostantól az EU-val szolidáris, európai, építő álláspontja kell legyen Romániának is" - mondta Ponta a menekültkérdésről.

17.27: Erdogan: Törökországban tízszer annyi menekült van A török államfő brüsszeli tárgyalásain arra emlékeztetett, hogy Törökország az elmúlt években 2,5 millió menekültet fogadott be, míg egész Európába összesen 250 ezret. Recep Tayyip Erdogan, miután hétfőn tárgyalt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, kijelentette: országa vallásra való tekintet nélkül mindenkit befogadott, és eddig 7,8 milliárd dollárt (2150 milliárd forintot) fordított a menekültkérdésre, amelyből csak 417 milliót kapott külső támogatásként. "A mi országunk az, amely veszélyben van, ennek ellenére nem zártuk be ajtónkat a menekültek és menedékkérők előtt" - húzta alá Erdogan. Donald Tusk közölte: "vitathatatlan", hogy Európának javítania kell határai ellenőrzését, de Törökországtól is ezt várja el. A lengyel politikus elmondta, hogy véget kell vetni annak, hogy százezrek indulnak Törökországon keresztül Európa felé, és erre az unió egyedül nem képes, Ankarára is szükség van hozzá.

16.34: Csehország 25 katonát és műszaki eszközöket küld Magyarországra

Csehország 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. A cseh katonák két hónapig lesznek Magyarországon - közölte Martin Stropnicky védelmi miniszter hétfőn a cseh kormány ülése után. "Az Európai Unió egyre több politikusa beszél a külső schengeni határok védelmének a megerősítéséről. Mindnyájan azonban szemérmesen hallgatnak arról, hogyan kellene ezt megtenni. Mi nem fogunk várni, és azonnal segítünk a magyaroknak" - szögezte le Stropnicky. A cseh kormány egyúttal felhatalmazta Milan Chovanec belügyminisztert, hogy az európai uniós belügyi tárcavezetők migrációs válsággal foglalkozó csütörtöki ülésén újra utasítsa el a tartós kötelező menekültkvóták bevezetését az EU-n belül." Álláspontunk változatlan" - kommentálta a kormány döntését Chovanec. Csehország további több tucatnyi katonát és rendőrt is kész Magyarországra küldeni, akik segítenének a schengeni határ őrzésében. A részleteket Milan Chovanec a visegrádi országok belügyminisztereivel fogja megbeszélni Luxemburgban. A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - belügyminisztereinek találkozójára az uniós belügyi találkozó előtt kerül sor. Az uniós találkozóval kapcsolatos egyeztetésen kívül a miniszterek elsősorban a Magyarországnak nyújtandó visegrádi segítségnyújtásról fognak tárgyalni. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a luxemburgi tárgyaláson megbeszélik a részleteket, amelyek alapján a cseh belügyi és a védelmi tárca kidolgozza a Magyarországnak nyújtandó segítség pontos változatát. "Készen állunk kiküldeni embereinket Magyarországra, ezt a magyarok kérik, mi csak arról fogunk tárgyalni, hogy ez a segítség milyen mértékű legyen" - mondta Chovanec újságíróknak. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Csehország akár több mint száz katonát és rendőrt is kész küldeni Magyarországra, megfelelő műszaki eszközökkel. "Például olyan eszközökkel, amelyekkel éjszaka is jól látható, ellenőrizhető a határ" - jegyezte meg. A tervek szerint a cseh katonák október 15-től december 15-ig maradnak Magyarországon. Jelenleg Csehország tölti be a V4-ek soros elnöki tisztségét, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében. A cseh kormányzat korábban a menekültválsággal kapcsolatban már 50 nagy befogadóképességű katonai sátrat is küldött Magyarországra.

16.11: Kósa: a kormány lépjen fel a kötelező kvóták ellen!

A kötelező kvótarendszer bevezetése elleni fellépésre kéri fel a kormányt a Fidesz-KDNP-frakció - közölte Kósa Lajos, a Fidesz új frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a kormánypárti képviselőcsoport arra kéri a kabinetet, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kötelező európai kvótarendszer ne valósuljon meg. A lehetséges eszközök között említette az úgynevezett európai polgári kezdeményezést, valamint az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságához való fordulást. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a szlovák kormány már bejelentette: az EU-bírósághoz fordul. Az Európai Unió 120 ezer illegális bevándorlót osztana szét a tagállamok között - idézte a korábbi brüsszeli döntést Kósa Lajos. A magyar kormánypártok ezt elutasító álláspontját egyrészt azzal indokolta: senki nem hatalmazta fel az EU-t a tagállamok önrendelkezésének elvonására az ügyben, hogy kik lakhatnak az adott országban. "Minden országnak alapvető joga meghatározni, hogy kik az állampolgárai, hogy kiket enged be a területére" - hangsúlyozta. Másrészt - folytatta - a Fidesz-KDNP azért is abszurdnak tartja a kvótarendszer tervét, hiszen míg az 120 ezer illegális bevándorló szétosztásáról szól, addig csak Magyarországra az idén több mint 300 ezer migráns érkezett. "A kvóta a semminek a semmije, viszont rendkívül ártalmas, mert a kvótáról szóló vitát egyenesen meghívólevélnek értékelték a bevándorlók és azok a nemzetközi bűnszervezetek is, amelyek az embercsempészetet szervezik" - fogalmazott a frakcióvezető. Közölte:

Magyarország álláspontja szerint az EU-nak meg kell védenie a határait

, és a probléma gyökerénél kell politikai megoldást elérni. Bombázással nem lehet megfékezni a migrációs áradatot - mondta kérdésre. Kósa Lajos a kvótarendszerről való népszavazás lehetőségét - kérdésre válaszolva - elvetette, mivel az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni. Egy másik felvetésre azt is mondta, hogy a világkvóta terve teljesen más, mint az európai, mert előbbi önkéntes lenne. Kósa Lajost arról is kérdezték, hogy az európai liberálisok frakciója a következő héten kezdeményezni akarja az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást, azaz Magyarország szavazati jogainak felfüggesztését. A fideszes politikus ezt úgy kommentálta: a liberálisok bevándorláspártiak, és politikai bosszúhadjáratot indítanak azok ellen, akik nem értenek egyet velük.

15.05: Jelenleg 300 férfi van bv-intézetekben idegenrendészeti őrizetben

Jelenleg mintegy 300 férfi van idegenrendészeti őrizetben az ország kijelölt büntetés-végrehajtási intézeteiben - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az MTI-vel. A BVOP közlése szerint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt lévő emberek befogadása a szervezetnek nem okozott problémát, az elhelyezési körülményeik a legenyhébb büntetés-végrehajtási rezsimszabályokhoz hasonlóak. Az őrizeteseket a többi fogvatartottól elkülönítve helyezik el, jogaik gyakorlása, kapcsolattartásuk, valamint a vallásuknak megfelelő étkezés egyaránt biztosított számukra. Nők, fiatalkorúak és gyermekek befogadására nem került sor, az ezzel kapcsolatos feladatokat a rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mint idegenrendészeti hatóság látja el. Válaszukban kiemelték: az idegenrendészeti őrizet nem azonos a büntető törvénykönyvről szóló törvényben szereplő új tényállásokkal, mint például a határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, határzárral kapcsolatos építési munkák akadályozása. A jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés esetében a bíróság kezdeményezésére, valamint az idegenrendészeti hatóság határozatával elrendelt kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe vehetik az érintett külföldit a többi között azért, ha a hatóság elől elrejtőzött vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza. Akkor is elrendelhető az idegenrendészeti őrizet, ha az érintett a távozást megtagadja vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja. Szintén elrendelhető a kényszerintézkedés, ha a külföldi a kiutasítás hatálya alatt és a kiutazás előtt szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, vagy a kötelező tartózkodásra kijelölt helyet engedély nélkül, illetve az előírt feltételek hiányában elhagyja. Idegenrendészeti őrizetben nem csak a büntetés-végrehajtási intézetekben lehetnek külföldiek, hanem a rendőrség idegenrendészeti őrzött szállásain is. A Belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtására a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a hatáskörrel rendelkező hatóság. A kiutasítás végrehajtására a BÁH intézkedik, és idegenrendészeti őrizetet rendel el, a rendőrség idegenrendészeti őrzött szállásán 72 órára. Ezt követően a bíróság hosszabbítja meg az őrizeti időt. Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha a kitoloncolás feltételei nem állnak fent. A BÁH intézkedik a kiutasított ember kitoloncolásáról, amely visszafogadási egyezmény alapján is történhet, ennek végrehajtása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

15.00: A szerb miniszterelnök szerint országának el kell döntenie, melyik uniós példát követi Nincs egységes európai uniós álláspont a migránsválsággal kapcsolatban, és a tagjelölt Szerbiának el kell dönteni, melyik uniós ország példáját akarja követni - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök hétfőn a migránsválság kérdéseiről és a balkáni útvonalról szervezett belgrádi konferencián. A kormányfő szerint Görögország, Horvátország, Magyarország és Németország példáját figyelembe véve látszik, hogy az uniós bevándorlási politikának nincs vezérfonala. Hozzátette, hogy az óriási bevándorlási hullám kihívások elé állítja az EU és Szerbia migrációs politikáját is, de nem ez lesz az utolsó hullám, a megoldást pedig az együttműködésben kell keresni, nem pedig a kerítésekben és a drótokban. Kijelentette ugyanakkor, hogy Szerbia nem fog vitába szállni azokkal a szomszédaival, akik kerítést emelnek, annak viszont nem örül, ha a nacionalizmust a választási kampány részeként használják. Aleksandar Vucic beszédében rámutatott, hogy országa eddig is emberien és szolidárisan viselkedett a migránsokkal, és a jövőben is segítséget nyújt nekik. A szerb miniszterelnök azt is közölte, hogy az idei év első kilenc hónapjában több mint 172 ezer migránst regisztráltak a nyugat-balkáni országban, ami a teljes 2014-re vonatkozó adatok 7,4-szerese. Naponta 2-3 ezer migráns érkezik az országba, általában Macedónia felől, az elmúlt hétvégén pedig több mint tízezren jöttek. Elmondta azt is, hogy a balkáni útvonalon fekvő országokat csak tranzitútvonalnak használják Nyugat-Európába vezető útjuk során a főként Szíriából, Afganisztánból és más közel-keleti országokból érkezők. Kiemelte, hogy Németország a fő célpont mint az európai jólét és életszínvonal megtestesítője, és felvetette, hogy vajon a balkáni országok is eljutnak-e a jövőben olyan szintre, hogy célországként tekintsenek rájuk. Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a várakozások szerint az október 8-i luxembourgi migránsválságról szóló konferencián döntés születik egy olyan pénzalap létrehozásáról, amelyből a migrációs útvonalon fekvő országokat támogatják majd. Sasa Jankovic ombudsman ugyanakkor arra szólította fel a konferencia résztvevőit, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a háborús térségekből érkező gyermekekre, mert csak az idén körülbelül ötezer fiatalkorú migráns érkezett Szerbiába a szülei nélkül. Elhangzott továbbá, hogy a tél és a csapadékos időjárás közeledte miatt a migránsok néhány nap helyett akár egy hétig is az országban tartózkodhatnak, ezért megfelelő szállást és ellátást kell nekik biztosítani.

14.19: A német kormány nem ismer 1,5 millió menedékkérőről szóló előrejelzést A német kormányban nem ismert olyan előrejelzés, amely szerint az idén akár 1,5 millió menedékkérő is érkezhet Németországba - közölték hétfőn Berlinben a Bild című lap vonatkozó írására reagálva. A Bild hétfőn azt írta, hogy egy bizalmas minősítésű kormányzati prognózis szerint az október-decemberi időszakban további 920 ezer menedékkérő érkezhet az országba, számuk így elérheti a másfél milliót. A cikkben nincs szó arról, hogy mely kormányzati intézmény készítette az előrejelzést. A kormányszóvivői tájékoztatón Harald Neymanns, a hivatalos előrejelzéseket készítő szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) felügyelő belügyminisztérium szóvivője újságírói kérdésre azt mondta, hogy nem tudja megerősíteni a Bild beszámolóját. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő hozzátette: nem ismer ilyen dokumentumot, és nem ismer senkit a kormányban, aki tudna annak létezéséről. Ugyanakkor meglehet, hogy valamely kormányzati intézményben valóban készült hasonló elemzés, és előfordulhat, hogy "pecsét is van rajta" - tette hozzá Georg Streiter. A sajtó sajátos módon tud tálalni ügyeket, dokumentumokat - jegyezte meg a helyettes kormányszóvivő, aki korábban évekig rovatvezetőként dolgozott a Bildnél. Harald Neymanns kiemelte: nem tűnik megalapozottnak a lapban ismertetett becslés, egyebek között azért, mert az őszi-téli hónapokban az időjárás miatt jellemzően csillapodnak a menekülthullámok. A görög-török uniós külső határ védelmének erősítéséről zajló tárgyalások eredményeként is csökkenhet az EU-ba érkező menedékkérők száma - tette hozzá, utalva Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfői brüsszeli tárgyalásaira. A Bildben ismertetett dokumentum szerint további gond lehet a családegyesítés, mert a közel-keleti országokat jellemző családszerkezet alapján minden menekült 4-8 rokon áttelepítését kezdeményezheti. Ezzel kapcsolatban Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezmény alapján ugyan a menekültek nem kérhetik a család egyesítését, de a német jogszabályok lehetőséget adnak erre. Ugyanakkor csak a szülőkből, házastársakból és gyerekekből álló úgynevezett magcsalád egyesítését lehet kérelmezni, és csak az érintett német külképviseleteken. Ezek személyzetét ugyan éppen az eljárások gyorsításának céljával bővítették, de így is nagyon hosszú a várakozási idő, és nincs hivatalos becslés arról, hogy hányan érkezhetnek a családegyesítés intézménye révén Németországba. A német kormány a legutóbbi, augusztusban kiadott hivatalos, nyilvános előrejelzés szerint 800 ezer menedékkérő érkezésével számol. Ezzel kapcsolatban Harald Neymanns elmondta, hogy egyelőre nem tervezik a prognózis frissítését. Azt nem tudni pontosan, hogy eddig mennyi menedékkérő érkezett Németországba. Az előző hét végén kiszivárgott adatok szerint szeptemberben 163 ezer ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 ezerre emelkedett. A belügyminisztérium szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy még nem fejezték be a szeptemberi adatok "konszolidálását" és ellenőrzését, de még ezen a héten közlik a pontos adatokat az EASY-rendszerben nyilvántartásba vett menedékkérők és a BAMF-nál regisztrált menedékjogi kérelmek számának alakulásáról. Az eddigi csúcsévben, 1992-ben - a délszláv háború elején - 438 ezer menedékjogi kérelmet adtak be Németországban.

13.51: Horvát belügyminiszter: továbbra is működik a folyosó Magyarország felé A migránsok számára kialakított folyosó Magyarország felé továbbra is rendben működik, azon híresztelések ellenére, hogy Magyarország lezárhatja Horvátországgal közös határát - jelentette ki Ranko Ostojic horvát belügyminiszter hétfőn újságíróknak nyilatkozva Opatovacon. Ranko Ostojic a hét végén többször is elmondta: amennyiben Magyarország a jövőben nem engedi be a migránsokat területére, Szlovénia felé irányítják őket. Erről "operatív szinten" már megállapodás született a szlovénekkel - mondta. A horvát média a hét végén arról számolt be, hogy Magyarország vasárnap lezárja Horvátországgal közös határát, és erre az esetre több forgatókönyvet is felvázoltak. Újságírói kérdésre, hogy azok az illegális bevándorlók, akik átlépik a szerb-horvát határt, átesnek-e valamilyen biztonsági ellenőrzésen, Ostojic azt válaszolta: a határátlépéskor és az ideiglenes befogadóállomáson is vizsgálják a migránsokat. "Lehet köztük potenciális terrorista, az viszont, hogy +valamit+ hozna magával, és ezt bevinné a tábor területére, teljesen kizárt" - hangsúlyozta. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, azaz a szerb-magyar zöldhatár lezárása óta 115 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - vasárnap 5065 migráns érkezett, akiket rövid időn beül vonattal és buszokkal elszállítottak a magyar határra. Vasárnap éjféltől hétfő reggel 9 óráig 2466 migráns lépte át a szerb-horvát határt, 10 órakor az opatovaci sátortáborban már csak mindössze 300 fő tartózkodott.

13.40: Szijjártó: az elvándorlási nyomás erősödni fog

Az elvándorlási nyomás mint globális probléma várható erősödéséről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter a New York-i ENSZ-közgyűlésről beszámolva hétfőn az Országgyűlésben.

Szijjártó Péter

napirend előtti felszólalásában azt mondta, hogy az Európára háruló bevándorlási nyomásnak két fő oka van: egyrészt az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni nemzetközi fellépés áttörő sikere "továbbra is várat magára", másrészt a közel-keleti és az észak-afrikai térség jelentős részei instabillá váltak utólag rossznak bizonyult nemzetközi politikai döntések miatt. A miniszter szerint globális kihívásról van szó, amire globális választ kell adni, ezzel kapcsolatban ismertette az ENSZ-közgyűlésben tett ötpontos magyar megoldási javaslatát. Ennek része az Iszlám Állam elleni nemzetközi szerepvállalás erősítése, a közel-keleti helyzet stabilizálása, világkvóták bevezetése, továbbá az ENSZ békefenntartó műveleteinek megerősítése és a fenntartó fejlődési célok érvényesítése.

12.48: DK: parlamenti bizottság vizsgálja ki a Röszkén történteket!

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők kezdeményezik, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel, mi történt Röszkénél szeptember közepén, amikor a magyar rendfenntartók és a határt átlépni kívánó menekültek összecsaptak - közölte hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Vadai Ágnes

úgy fogalmazott: újabb bizonyítékok kerültek elő arról, hogy rendfenntartók "ok és előzetes figyelmeztetés nélkül támadtak a thank you Hungary-t skandáló" emberekre. Kijelentette, hogy újságírói beszámolók szerint a "TEk-esek minden ok nélkül vertek meg brutálisan menekülteket és újságírókat". A DK azt szeretné tudni, ki döntött arról, hogy a "kormány ártatlanok megveretésével gerjesszen konfliktust", ki és milyen alapon döntött a TEK bevetéséről - mondta a független képviselő, aki szerint a vizsgálatra azért is szükség van, hogy ne lehessen újra politikai okokból kockára tenni a magyar rendőrök testi épségét. Az ügyben Vadai Ágnes szerint élesen ketté kell választani a magyar rendőrség és Terrorelhárítási Központ embereinek tevékenységét.

12.43: Bundestag-alelnök: komolyan kell venni a félelmeket, de nem szabad szítani azokat A politika és a pártok, a kormányok felelőssége, hogy a lehető legkomolyabban vegyék az emberek bevándorlással kapcsolatos félelmeit, ugyanakkor ne szítsák azokat, ne kovácsoljanak populista eszközökkel saját maguk számára belpolitikai sikert - hangsúlyozta a Bundestag zöldpárti alelnöke az LMP társelnökével folytatott hétfői megbeszélést követő sajtótájékoztatón, Budapesten. Tudatában kell lenni, hogy az Afganisztánból, Irakból, Szíriából érkezők azért menekülnek el, mert ott nem lehet élni - mondta Claudia Roth. Jelezte: örömmel fogadta, hogy az LMP támogatja az európai kvótarendszer kialakítását, mivel fontos, hogy kiegyensúlyozottságon alapuló európai megoldás szülessen erre a helyzetre, hiszen az európai értékközösséget érő óriási kihívást csak együtt lehet megoldani.

12.19: Cseh nagykövet: hosszú távú megoldást kell találni

Nemcsak a jelenlegi bevándorlási helyzet kezelésére kell közös megoldást találni, hanem a kérdés hosszú távú rendezésére is - mondta

Juraj Chmiel

budapesti cseh nagykövet az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén. Jelenleg Csehország tölti be a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elnöki posztját, és a diplomata az ebben az időszakban országa által tervezett programról beszámolva kiemelte: Prága az egyéves elnöki periódusban a V4 belső kohéziójának erősítését, az energetikai együttműködést, az európai szomszédságpolitikát és az unió bővítését, a biztonsági és védelmi együttműködést, a szolidaritás elvét, továbbá az infrastruktúra fejlesztését helyezi középpontba. A nagykövet a migránsokkal kapcsolatos kvótákról tartott uniós szavazás előnyének nevezte, hogy végre lezárult a hosszas vita a javaslatról, és most már foglalkozhatnak más, fontosabb kérdésekkel a bevándorlási helyzet megoldásáért. Közölte: Csehország nem támadja meg jogilag a kvótákról született döntést, de az unión belüli szabad mozgás joga miatt nem hiszi, hogy a jelenlegi jogi környezetben a kötelező kvótarendszer jelentené a megoldást. A megoldás az Európai Unión kívül van - tette hozzá.

Firtl Mátyás

(KDNP) kérdésére a diplomata azt mondta, vélhetően az október végi választás és

Donald Tusk

, az Európai Tanács elnökének befolyása miatt szavazta meg Lengyelország - ellentétben a többi visegrádi országgal - a kvótarendszert.

Bana Tibor

, a bizottság jobbikos alelnökének felvetésére Juraj Chmiel azt is elmondta, hogy Prága támogatja a magyar kormányt a határzár ügyében, ugyanis meg kell védeni az EU külső határát. Magyarország nem az első uniós tagállam, amely kerítést épít. Bár a menedékkérőkről valóban gondoskodni kell, nekik is be kell tartaniuk a szabályokat - mutatott rá. A cseh diplomata emlékeztetett, országa július 1-jén vette át a V4 vezetését, a cseh elnökség mottója: V4 bizalom. A visegrádi együttműködés ma is fontos része az érintett országok külpolitikájának, hiszen a négy ország sok területen kooperál és konkrét eredményeket ért el - magyarázta. Véleménye szerint bár nem mindig jutnak konszenzusra az országok, mindenképpen hasznos, ha koordinálják álláspontjukat a külpolitikai kérdésekben. Juraj Chmiel szerint a V4 sikerét bizonyítja, hogy külső országok egyre inkább keresik az együttműködés lehetőségét a csoporttal és annak egyetlen intézményével, a Visegrádi Alappal. A nagykövet megjegyezte: a cseh elnökség idején több magas szintű találkozót rendeznek, egyeztetnek majd a V4-es államfők, miniszterelnökök, a külügyminiszterek pedig mások mellett a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség térségéből származó kollégáikkal is tanácskoznak.

11.01: Köztéri plakátkiállítást nyitott a CÖF Budapesten

Plakátkiállítást nyitott a Civil Összefogás Fórum a (CÖF) a budapesti Olimpia parknál hétfőn. A tizenkét képen ellenzéki politikusoknak az illegális bevándorlással kapcsolatban tett kijelentéseit kívánják szembesíteni a valósággal - közölte

Csizmadia László

CÖF-alapító, a Civil Összefogás Közalapítvány (CÖKA) elnöke. A plakátokon ismert szocialista, DK-s és jobbikos politikusok arcképei és idézett szavai mellett a fotók másik felén gyülekező, kiabáló, köveket dobáló migránsok láthatók.

A Képviselői Irodaház közelében felállított köztéri plakátkiállítás megnyitóján Csizmadia László felidézte, hogy eddig - embercsempészek segítségével - már 300 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt. Arra figyelmeztetett, hogy ha az európai vezetők nem cselekszenek időben, akkor a most ismert Európa el fog tűnni, az illegálisan, tömegesen érkezők befogadása az európai keresztény civilizáció megsemmisüléséhez vezethet. A további veszélyek között említette, hogy párhuzamos társadalmak alakulnak ki, növekszik majd "az új honfoglalók" elégedetlensége, ami akár belháborúkba torkollhat. "Nyakunka vesszük" a terrorizmus veszélyét is - tette hozzá. Semmilyen üzleti, gazdasági érdek nem igazolhatja a schengeni határok, az unió közös jogrendszerének megsértését. Magyarország nem kíván élni az újkori népvándorlás "hozományával" - jelentette ki, hozzátéve: a más kultúrában nevelkedett emberek munkaerejének kizsákmányolása csak ideig-óráig lehet "üdvözítő". Elmondta, plakátkiállításukkal "a hon védelmét elutasító, felelőtlenül nyilatkozó" politikusok arcát és kijelentéseit akarják bemutatni. Visszautasítják, hogy pártpolitikusok olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek veszélyesek az országra - közölte Csizmadia László, aki szerint ha ma a baloldal lenne a hatalmon, az embertömeg "ellenőrizetlenül zúdult volna rá az országra". Hangsúlyozta ők az illegális bevándorlás, az embercsempészés ellen emelik fel a szavukat, de szavaik nem vonatkoznak a politikai menekültekre.

Bencsik András

, a Demokrata című hetilap főszerkesztője a plakátokon idézett kijelentésekre utalva veszélyesnek és kártékonynak nevezte a "politikai idiotizmust".

Ifj. Lomnici Zoltán

CÖF-szóvivő, a szervezet közjogi kabinetjének vezetője arról beszélt, nagyon nehéz lesz visszaküldeni az illegális bevándorlókat, ezért nemzeti minimumot kell kialakítani az együttműködésről, hogy az anyaországukban lehessen megteremteni a boldogulás feltételeit a migránsoknak. A plakátokon mások mellett

Gyurcsány Ferenc

DK-elnök,

Fodor Gábor

MLP-elnök,

Szigetvári Viktor

Együtt-elnök,

Molnár Csaba

DK-európai parlamenti képviselő,

Botka László

MSZP-választmányi elnök,

Vona Gábor

Jobbik-elnök korábbi szavait idézik. Gyurcsány Ferenctől egyebek mellett azt a kijelentését idézik, amely szerint a bevándorlás kérdése "kormányzati gumicsont", továbbá "rendőrök támadtak rá a békés menekültekre, nem pedig fordítva". Vona Gábornak azokat a szavakat jelenítik meg, amelyek szerint "az iszlám az emberiség utolsó reménysége", "a tradicionális kultúra utolsó bástyája az iszlám marad".

Kunhalmi Ágnes

fényképe mellett az az idézet olvasható: "a bevándorlás álprobléma, amit a Fidesz kreált". Csizmadia László közölte, a plakátkiállítás a tervek szerint október 10-éig lesz látható az Olimpia parknál, utána elképzelhető, hogy az ország más településein is bemutatják.

09.30: Év eleje óta több mint 312 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt

Év eleje óta 312 111 illegális bevándorlóval szemben intézkedett a rendőrség - mondta Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán. Vasárnap 5925 ember lépte át a határt, ebből a magyar-szerb határszakaszon 43-an, a magyar-horvát határon át pedig 5878-an érkeztek - ismertette. Szeptember 15. óta 563 határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt indított eljárást a rendőrség, 542 esetben határzár tiltott átlépése, 21 esetben határzár megrongálása miatt - tette hozzá. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese a műsorban elmondta, hogy vasárnap 42 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ezek közül azonban egyet sem a tranzitzónákban regisztráltak. Január óta összesen 176 168-an kértek menedékjogot. Hozzátette, a befogadóintézményekben jelenleg 638 ember van. Kiss Attila beszélt arról is, hogy az eddig regisztrált kérelmezők 80 százaléka férfi, akiknek 51 százaléka a 18-34 éves korosztályba tartozik. Év eleje óta több mint 8600 kísérő nélküli kiskorú kérelmét is regisztrálta a BÁH - fűzte hozzá.

09.12: Harminchárom ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt Harminchárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság szombaton és vasárnap - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság tizennégy vádlottat egy, tizenkilencet kettő évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak többségében szír, afgán, illetve iraki állampolgárságúnak vallották magukat, de volt köztük olyan is, aki koszovói és pakisztáni személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.

08.48: Ötvenegy eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt a hétvégén Ötvenegy újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt szombaton és vasárnap - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok többsége Ásotthalom és Mórahalom térségében érkezett Magyarország területére. Harmincheten a már mások által megrongált határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - 17 iraki, 13 afgán, 12 szír, négy koszovói, három albán és kettő pakisztáni állampolgárnak vallotta magát. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 372 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.

08.00: Németh Szilárd: csak a világ összefogásával kezelhető a migráció

Csak világszintű és uniós összefogással állítható meg a migráció; Magyarország ezt az álláspontot képviselte az ENSZ közgyűlésében is - jelentette ki Németh Szilárd hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában. Ugyanakkor a schengeni egyezmény arra kötelezi Magyarországot, hogy megvédje Európa határait - közölte a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A kormánypárti politikus felelőtlennek nevezte a baloldal azon álláspontját, hogy a migráció lehetőséget nyújt Európa és Magyarország demográfiai problémáinak megoldására. Ez a kijelentés ugyanis migrációra bíztatja azokat is, akik még nem indultak útnak a Közel-Keletről vagy Afrikából. Olyan emberek kapnak így meghívót a baloldali politikusoktól, akik egész más kultúrát képviselnek. Ez pedig oda vezethet, hogy később nem lehet majd ráismerni Európára és Magyarországra - tette hozzá. A migrációról folytatott nemzeti konzultációban kiderült: Magyarország nem kér abból, hogy az illegális migráció révén oldja meg a demográfiai problémákat - mondta Németh Szilárd.

07.50: Német lap: Berlin 1,5 millió menedékkérővel számol Akár 1,5 millió menedékkérő is érkezhet idén Németországba, a menekültügyi ellátórendszer pedig összeomolhat egy nem nyilvános kormányzati előrejelzés szerint - írta hétfőn a Bild című német lap. A bizalmas minősítésű dokumentum alapján a berlini vezetés azzal számol, hogy októbertől az év végéig újabb 920 ezer menedékkérő érkezhet az országba. A migrációs nyomás tovább emelkedik az utolsó negyedévben, az illegális határátlépések száma naponta hét- és tízezer között alakulhat. A menedékkérők nagy száma rendkívüli teher az elhelyezésükért, ellátásukért felelős tartományoknak és önkormányzatoknak, és az ellátórendszer összeomlása fenyeget - áll a belső használatra készült prognózisban, amely szerint a kereslet felfutása miatt már szinte lehetetlen beszerezni lakókonténereket és mobil tusolókat, WC-ket. A dokumentum szerint változik a menedékkérők tömegének összetétele. Az év közepéig még a Nyugat-Balkánról származók alkották a legnagyobb csoportot - az összes kérelmező mintegy 40 százalékát -, az utóbbi időszakban viszont arányuk folyamatosan csökken, és egyre többen érkeznek háborús övezetekből, főleg Szíriából, Irakból és Afganisztánból. Nekik a nyugat-balkániakkal szemben jó esélyük van a menekültstátus megszerzésére. További gond lehet a családegyesítésből. Erre a menekültügyi szabályok alapján joga van valamennyi menekültstátust szerző kérelmezőnek. A közel-keleti országokat jellemző családszerkezet alapján azzal kell számolni, hogy minden menekült 4-8 rokon áttelepítését kezdeményezheti - idézte a Bild az előrejelzést. A kormány a legutóbbi, augusztusban kiadott hivatalos, nyilvános előrejelzés szerint 800 ezer menedékkérő érkezésével számol. Az prognózist már háromszor módosították, mindig fölfelé. Úgy tudni, hogy újabb előrejelzést már nem adnak ki, mert attól tartanak, hogy azt is "meghívólevélként" értelmezhetik azokban a térségekben, amelyekből a legtöbb menedékkérő indul Németország felé. Azt nem tudni pontosan, hogy eddig mennyi menedékkérő érkezett Németországba. Az előző hét végén kiszivárgott adatok szerint szeptemberben 163 ezer ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 ezerre emelkedett. Az eddigi csúcsévben, 1992-ben - a délszláv háború elején - 438 ezer menedékjogi kérelmet adtak be Németországban.

07.00: Közel 17 ezer elfogott migráns a hétvégén

A magyar rendőrök október 2. és október 4. között tiltott határátlépés miatt 16878 főt fogtak el - adta hírül az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya hétfőn.

23.31: Schäuble: Merkel soha nem vitatta, hogy Németország befogadóképessége korlátozott Angela Merkel német kancellár soha nem vitatta, hogy Németország menekültügyi befogadóképessége korlátozott, az Európai Unió pedig nagyon gyorsan lépéseket tesz majd a menedékkérők beáramlásának korlátozásáért - jelentette ki Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vasárnap egy televíziós interjúban. A miniszter a ZDF országos közszolgálati televízió Berlin direkt című esti politikai műsorában arra a kérdésre, hogy van-e felső határa Németország menedékkérő-befogadási képességének, kijelentette: senki nem vonja kétségbe, hogy létezik ilyen határ, "a kancellár pedig egyáltalán nem is vitatta" ezt. "Kissé zavarosak a sajtótudósítások", hiszen a kancellár éppen azt mondja, hogy korlátozni kell a menedékkérők beáramlását, és hogy ez közös, uniós feladat - emelte ki Wolfgang Schäuble. A berlini kormány és az Európai Bizottság gőzerővel dogozik a helyzet rendezésén, és igen hamar lépések következnek az ügyben, mindenekelőtt Törökországgal együttműködve - mondta a tárcavezető. Az összefogás Ankarával a döntő tényező, a német határok lezárása pedig egyáltalán nem segítene - tette hozzá. Az Angela Merkel vezette konzervatív CDU egyik legtekintélyesebb politikusa úgy vélte, hogy nincs semmi ellentmondás a kancellár és a menedékkérők beáramlásának korlátozását erélyesen sürgető Horst Seehofer bajor miniszterelnök, valamint a befogadási kapacitás korlátozottságára figyelmeztető Joachim Gauck államfő kijelentései között. Az Európai Unió tagjai lassan ugyan, de megértik, hogy nemzetállami szinten nem lehet hatékonyan kezelni a menekültválságot. Csak közös megoldás lehetséges, és továbbra is segíteni kell a menekülteken, de senkitől nem lehet a képességeit meghaladó teljesítményt elvárni - mondta Schäuble. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap azt írta, hogy az Európai Bizottság és a török kormány akciótervet dolgozott ki a menekültáradat feltartóztatására, az elképzelés szerint a török és a görög parti őrség az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) szervezésében közösen járőrözik majd az Égei-tenger keleti részén, és minden menekültet visszaszállítanak a török partokra.

22.19: Újabb menekültellenes atrocitások és tüntetések Németországban Németországban több menekültszálláson tűz ütött ki a hétvégén, és ismét tüntettek a menedékkérők befogadása ellen. Vasárnap a Türingia tartománybeli Friemar nevű községben egy sportcsarnokban ütött ki tűz, amelyben tizenegy menedékkérőt szállásoltak el, köztük gyerekeket. A hatóságok szerint szándékos gyújtogatás történhetett. Ismeretlenek felgyújtották a csarnok mellett elhelyezett mobil WC-ket, és a lángok átterjedtek a csarnokra. A menedékkérők mind a szálláson voltak, de nem esett baja egyiküknek sem. Az épületben gyorsan helyrehozható károk keletkeztek. Egy másik türingiai kistelepülésen, Bischhagenben egy menedékkérők elszállásolására előkészített, még üresen álló lakóház tetőszerkezetéből csaptak fel lángok szombaton, egyelőre ismeretlen okból. Az épület teteje teljesen leégett, az anyagi kár meghaladja a 100 ezer eurót (31,5 millió forint). A hatóságok hétfőn akartak menedékkérőket költöztetni a házba, amelybe egyelőre belépni sem szabad, mert meg kell vizsgálni, hogy károsodott-e a szerkezet. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Xantenben egy szintén még lakatlan, menekültek elszállásolására kijelölt épületben keletkezett tűz vasárnapra virradó éjjel. A kisváros egykori kisegítő iskolájában nem keletkezett nagyobb kár. A földszinten fellelt tűzfészeknél üvegcserepeket találtak és benzin használatára utaló nyomokat azonosítottak, föltehetően Molotov-koktélt hajítottak az épületbe. Szombaton a volt NDK területén fekvő Türingia több településén felvonulásokkal tüntettek a menedékkérők befogadása ellen a helyi, országos összevetésben jelentősnek tartott szélsőjobboldali szubkultúra csoportosulásai. A legnagyobb megmozdulás Jenában volt, ahol a mintegy 150 fős szélsőjobboldali felvonulás ellen nagyjából 2500-an tüntettek. A két csoportot sikerült távol tartani egymástól, de a hangulat feszült volt. Néhányan kövekkel, üvegpalackokkal dobálták meg a rendőröket és betörték egy rohamkocsi szélvédőit. Öt rendőr könnyebben megsérült szenvedett. Több menekültellenes demonstrációt tartottak a Türingiával szomszédos Szászországban is. A cseh határon fekvő Sebnitznél volt a legnagyobb tüntetés, nagyjából 2500 ember követelte egyebek között a határok azonnali lezárását és a tartományban elhelyezett menedékkérők eltávolítását. A tüntetést az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű, szászországi központú, radikálisan idegen- és muzulmánellenes mozgalom támogatóiként számon tartott emberek szervezték. A demonstráción megjelent a Pegida egyik alapítója, Lutz Bachmann is, aki ellen a napokban uszítás miatt vádat emeltek. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) adatai szerint az idén legkevesebb huszonkét gyújtogatásos támadás történt menekültszállások - többnyire még üresen álló épületek - ellen. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat szerint valószínűleg nem országosan szervezett, központilag irányított támadássorozatról van szó. Erre utal, hogy az eddig azonosított elkövetők 70 százaléka a gyújtogatás helyszínének térségéből, vagy az adott településről származik. A BfV szerint a menekültválság miatt növekedhet a szélsőjobboldali zavargások, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok közötti összecsapások veszélye.

21.04: Soltész: a migrációs válság mellett Kárpátaljára is figyelni kell

Noha a karitatív szervezetekre is hatalmas feladatot ró a migrációs válság, három szervezet a továbbiakban a kárpátaljai magyarság támogatására csoportosítja át erőit - számolt be az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós az M1 aktuális csatornán vasárnap este arról beszélt, hogy a Vöröskereszthez, a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz és az Ökumenikus Segélyszervezethez már megérkezett a 200 millió forintos kormányzati támogatás első részlete, így kiemelten tudnak segíteni akár a horvát, akár az osztrák határnál. Jelezte, hogy több szervezettel átbeszélték a problémákat és a tennivalókat, s megállapodtak abban, hogy Kárpátaljáról sem szabad megfeledkezni. A Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat az ott élő magyarok segítésére helyezi a hangsúlyt. Az államtitkárt kérdezték arról, hogy a közép-európai püspöki karok közös gyűjtést terveznek. Azt felelte: a kezdeményezés célja, hogy szíriai, iraki, libanoni keresztény táborokba juttassanak támogatásokat, s bízik benne, hogy elindul ez a kezdeményezés.

Továbbra is elképesztőek a számok: közel 17 ezer illegális bevándorló érkezett hétvégén az országba! KLIKK: http://szegedma.hu/?p=577298
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 5.

illegális bevándorlás