Illegális bevándorlás: a kormányoldal határozatban szólította védekezésre az európai vezetőket

Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben.

A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között

Rogán Antal

, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé. A Ház az indítvány elfogadásával a kabinetet is felszólította, hogy pénzügyi forrásokkal és jogszabályi feltételekkel tegye lehetővé, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait. "Az illegális bevándorlás hullámai egész Európát robbanással fenyegetik" - olvasható az elfogadott határozati javaslat indoklásában, amely szerint a kialakult helyzetért az Európai Uniót terheli a felelősség. A Fidesz-KDNP politikusai szerint "mára odáig jutottunk, hogy Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg". A kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kimondta, "felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt". A határozati javaslat benyújtói szerint Közép-Európa országai - amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból - nem engedhetik meg, hogy "Brüsszel elhibázott politikájának kárvallottjai legyenek". Nem megengedhető, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és szociális biztonságát - fogalmaznak, majd hozzáteszik, "jogunk van megvédeni kultúránkat, nyelvünket, értékeinket". Az előterjesztők indoklásukban arra is kitértek, folytatni akarják a gazdaság fejlesztését "anélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent".

Módosulnak a közbeszerzési szabályok

A közbeszerzési törvény módosításáról döntött kedden az Országgyűlés, az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. A javaslatot 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadta el a Ház.

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról számolt be, hogy - döntően uniós előírások alapján - teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt. Célként fogalmazta meg a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását, emiatt már 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni. Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot. A - hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó - módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel. Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést. Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás. A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég. Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára. Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként. A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben. A jogszabály november elsején lép hatályba.

Az autóhiteleket is forintosította az Országgyűlés

Az Országgyűlés kedden döntött a devizában felvett autóhitelek forintosításáról, amit az augusztus 19-i árfolyamon hajtanak végre. A képviselők 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát, azt követően, hogy hétfőn ellenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő gyorsaságú határozathozatalt. A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből. A forintosítás mellett a pénzügyi intézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, amennyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek. A kabinet szerint a forintosítás azért vált elkerülhetetlenné, mert a gépjárműhitelek állománya 2014 végére 26 százalékra emelkedett. A kabinet adatai alapján a forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 milliárd forintos hitelállományt érint. Az elfogadott törvény hatálya kiterjed minden olyan fogyasztói devizahitelre (köztük a pénzügyi lízingre), amelyet nem érintett a deviza jelzáloghitelek forintosítása. Vonatkozik továbbá a már nem élő követelésekre is. A pénzügyi intézményeknek legkésőbb december 15-ig kell postára adniuk a szerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat. A pénzintézeteknek kötelező ajánlatot tenniük a forintosításra, az ügyfeleknek azonban önkéntes lesz az átváltás, az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napon belül ugyanis kérhetik a forintosítás mellőzését. Az adósoknak küldött levélnek tartalmaznia kell többek között a lejárt és a még nem esedékes követelés összegét forintban és devizában, az elengedett követelés összegét, a kamat mértékét, a forintra váltás értéknapját és árfolyamát, szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19-én a jegybank által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztőrészleteket, valamint a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot. A pénzintézeteknek 2016. január 31-ig kell levélben tájékoztatniuk az adósokat a követelés forintra váltásáról. Az Országgyűlés kimondta azt is, hogy a kölcsönszerződések módosításával az ügyleti kamat, díj, költség mértéke nem lehet az érintett fogyasztóra hátrányosabb. A képviselők néhány módosító javaslat elfogadásával az eredeti indítványban foglaltaknál részletesebb tájékoztatási követelményeket is megfogalmaztak a pénzügyi intézményeknek a lehetséges kamatkockázatokról. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.