Egy nap a szegedi írókkal: a Vénusz vonulásától a képregényekig + FOTÓK
Szombat délelőtt a korábbi hagyományoknak megfelelően beszélgetést tartottak szegedi írókkal és költőkkel az Ünnepi Könyvhéten – a helyi, illetve helyi kötődésű tollforgatókkal Veszelka Attila, a Szegedi Írók Társaságának elnöke faggatta.
Veszelka Attila Busch Pétert
,
Czilczer Olgát
,
Hász Róbertet, Pilcz Rolandot
és
Zelena Andrást
invitálta a színpadra.
Újabb útra hív Hász Róbert
Portálunk Hász Róbert írót, a Tiszatáj főszerkesztőjét faggatta, akinek a könyvhétre jelent meg ötödik regénye, a Vénusz vonulása, mely a 18. századba vezeti vissza az olvasót, Sajnovics János fiatal jezsuita tudós és Hell Miksa udvari csillagász társaságában. Hász Róberttől megtudtuk, Sajnovics János naplója nyomán indult el a történelmi-utazási regény nyomvonalán, és a tudós révén egy belső utazási vonalat is kirajzol a mű amellett, hogy kalandregényes utakon jutunk el Bécsből Vardöig. Hász Róbert azt is elmondta, egyelőre nem gondolkodik most újabb regényben – novellistaként indult, és most szeretne visszatérni néhány novellacsírájához, hogy befejezze őket. A Tiszatájról szólva úgy fogalmazott, a lap irányvonala nem változott, talán csak annyiban – ami törvényszerű –, hogy új kollégák kerültek a laphoz, Tóth Ákos és Orcsik Roland, és így színesebbé vált a folyóirat. „Azt látjuk, hogy jól fogy a Tiszatáj, és ez valamit igazol, persze messze nem vagyunk tökéletesek, de igyekszünk” – összegzett a főszerkesztő. Megerősítette, hogy a mai magyar irodalom elsősorban folyóiratirodalom, ennek talán az az oka, hogy kis lélekszámú nép vagyunk, mely nem tud eltartani annyi írót, amennyi van, így a fő megjelenési lehetőséget a folyóiratok jelentik – ez tulajdonképpen egy szép hagyomány.
18 éves a Kalyber Joe
Marketinget a könyvnek!
Zelena András szerint a Harry Potter-könyvek arra mindenképpen jók voltak, hogy megszerettessék az olvasást a fiatalokkal. Kertész Imre példája a Nobel-díjjal pedig azt mutatja, hogy az ismertség és a marketing nagyon sokat lendít a könyvek befogadásán, ma iskolákban is olvassák a köteteit – pedig a szöveg maga nem változott. Jó marketingre szomjaz tehát a könyvpiac, a könyvhét pedig ebben sokat segíthet. A főszerkesztő úgy látja, a fiatalok is olvasnak, hihetetlen népszerűségnek örvendenek példaul az e-book-olvasók, egyre több klasszikus is elérhető, sőt – egy másik célcsoportnak – ritkább, akár cirillbetűs szövegek is, melyeket normál könyvalakban nehezebb beszerezni.József Attila traumájáról
Zelena Andrást talán legtöbben a Városi Televízió Szeged főszerkesztőjeként ismerik, a könyvhéten irodalomtörténész arcát is megmutatta. A Szegedtől Szegedig antológiában egy József Attiláról szóló tanulmányt ad közre, melyben a trauma és irodalom viszonyáról értekezik. Portálunknak elmondta, a trauma vizsgálata interdiszciplináris terület, a pszichológia, nyelvészet és kommunikációelmélet találkozik az irodalommal, de vannak néprajzi következtetések is, melyek itt hasznosak lehetnek. „Az irodalomelmélet- illetve a társtudományok ezredfordulót követően megjelent idegen nyelvi tanulmányok eredményeit dolgoztam föl, a versszubjektum szintjén az életrajzi tényektől elvonatkoztatva a trauma közösségi vonását figyelembe véve a korszakra vonatkozó traumafogalmat vezettem be” – magyarázta Zelena András, aki tanulmányában túllép a tisztán freudi elemzésen. Támaszkodik például Dominick LaCapra nézeteire, aki történeti, szociokulturális és politikai összefüggésben vizsgálja a traumát. Az irodalomtörténész hozzátette, szomorúan látja, hogy a téma szakirodalma nem igazán jelent még meg magyar fordításban.
