A járvány dacára is lehet béremelés a versenyszférában

A járvány ellenére jövőre is a fizetések emelésére készül a versenyszféra legtöbb szereplője, jóval az inflációt meghaladó mértékben – értesült szakszervezeti és munkaadói forrásokból a Magyar Nemzet.
A világjárvány közvetlen hatásait nem érintő ágazatokban átlagosan nyolcszázalékos bérmegállapodásokról született döntés, vagy az éppen zajló tárgyalásokon a fizetések hasonló mértékű felzárkóztatásokról egyeztetnek a szakszervezetek és a munkáltatók.
Az elmúlt évekhez hasonlóannagyobb, akár tízszázalékos vagy annál is magasabb béremelésre az alacsony kereseti kategóriákban dolgozók számíthatnak, míg a magasabb fizetésért dolgozók hat-hét százalékos felzárkóztatásban részesülhetnek.
Változás az előző évekhez képest, hogy sok vállalkozás fix összegű alapbéremelést tervez végrehajtani a százalékos megállapodás helyett.
Információink szerint a pandémia hatásait kevésbé érzékelő szektorokban az év végi juttatások sem maradnak el, legfeljebb annak mértéke csökken. Nagy a szórás ugyanakkor a kis- és középvállalkozások között a béremelési tervekről.
A versenyszféra szereplői összességében továbbra is a munkaerő megtartására törekednek. A képviseletek beszámolói szerint a korlátozásokkal és leállásokkal nem érintett ipari és szolgáltatási ágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok nem próbálják elkerülni a keresetek emelését.
A munkavállalóknak elbocsátási hullámtól sem kell tartaniuk, a legtöbb területen folyamatos a munkavégzés a második járványhullám ellenére.
Jövő héten folytatódnak a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről szóló egyeztetések is.
Alegutóbbi tárgyalási fordulóna munkáltatói oldal ajánlata nem tükrözte a versenyszférában jellemző elképzeléseket:
akkor emelnének az infláció mértékével, vagyis nagyjából három százalékkal a kötelező legkisebb béreken januártól, ha a munkáltatói járulék további két százalékponttal csökkenne.
Ennek azonban a reálkeresetek legalább hatszázalékos emelkedése a feltétele.
A szakszervezeti konföderációk hét és fél százalékos minimálbér-emelésre tettek javaslatot.
Érveik szerint ha ennél alacsonyabb lesz az emelés, akkor vásárlóerőben és nettó összegben is tovább nő a leszakadás a környező országok minimálbéreitől. Lengyelországban és Szlovákiában hét és fél–nyolc százalék közötti emelésről született döntés.
A munkavállalói képviseletek abban az esetben fogadnának el kisebb felzárkóztatást, ha a dolgozók elvonása, vagyis a személyi jövedelemadó csökkenne, és így a nettó összeg emelkedne.
A kormány egyelőre nem foglalt állást.