Sok pénzt költenek a külföldi diákok a szegedi éjszakában

Két évtized alatt több mint háromszorosára emelkedett a magyarországi felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók száma: míg 2001-ben 11 783 fő érkezett hazánkba, a 2019/2020-as tanévben már 38 422 külföldi egyetemistát és főiskolást számoltak országosan – derül ki a nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány (TKA) legfrissebb kutatásából.

Az idén január és már­cius között, több mint hatezer fő megkérdezésével végzett felmérésbe a Stipendium Hungaricum és az Erasmus+ ösztöndíjprogramokkal érkezőket, valamint az önköltségen tanuló külföldi diákokat vonták be – 123 országból – azt vizsgálva, hogy jelenlétük mekkora hasznot hajt a fogadó egyetem, az annak székhelyéül szolgáló városnak, és tágabb értelemben a célországnak.

Milliárdokat költenek a külföldi diákok

A legtöbb külföldi hallgató Budapest mellett a három nagy egyetemvárosban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen van. Mint kiderült, az erasmusosok átlagosan havi 315 298 forintot költenek el, a stipendiumosok 281 504 forintot, az önköltséges tanulók pedig a tandíj miatt jóval többet, 708 856 forintot. A legnagyobb kiadási tételt a lakhatással összefüggő költségek adják, amelyeket az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre, higiéniára költött összegek, majd a turisztikai kiadások követnek. Turizmusra diákonként havi 32–51 ezer forint jut, ebben az erasmusosak a legaktívabbak. A külföldről érkezett fiatalok összességé­ben a dél-dunántúli régióra és Baranya megyére gyakorolnak a legjelentősebb gazdasági hatást, ahol a költések volumene meghaladta a megyei GDP egy százalékát – mutat rá az elemzés.

Összességében a nemzetközi hallgatók egy tanév alatt vásárlásaikon keresztül mintegy 111,2 milliárd értékben fogyasztanak, emellett együttesen további csaknem 63 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek be, és még vendégeket is fogadnak, akik a becslések szerint évi hat és fél milliárd forintot költenek el Magyarországon. Az összes fogyasztás így egy tanévben több mint 180 mil­liárd forint átlagos bevételt eredményezhet. A kutatás kiemeli, hogy a külföldi diá­kok a foglalkoztatást is növelik: költéseik révén extra keresletet támasztanak, így az őket kiszolgáló vállalkozásoknál csaknem 2800 fővel növelik a munkaerőt.

A vizsgált diákok turisztikai szokásai­ról a kutatás megállapította, hogy évente legtöbbször a szegediek utaznak, havonta a pécsiek, hetente pedig nagyon kicsi arányban ugyan, de a budapes­tiek. A külföldi hallgatók és vendégeik által generált turisztikai költések összességében ugyan elenyésző részét adják a hazai összes bevételeknek, az egy főre jutó költéseik viszont rendre magasabbak a hazai átlagnál.

A megkérdezett külföldi diákok egyébként általában jó véleménnyel vannak a magyarországi lakókörnyezetükről, elégedetlenség főként a szórakozás és a szabadidő eltöltésének lehetőségei kapcsán jelenik meg, de sokan emlegetik problémaként az angol nyelvű kommunikáció, valamint a munkalehetőségek hiányosságát is. Általában érzékelhető, hogy a Budapesten tanulók elégedettebbek.

A felmérésben a hallgatók mellett több egyetemváros gazdaságért felelős alpolgármesterének véleményét is kikérték. Kiderült például, hogy Pécsett egy komplex csomagot terveznek a külföldi diákok igényeinek kiszolgálására, olyan fejlesztésekkel, mint a közlekedés átalakítása vagy a mobilappliká­ciós okosparkolás bevezetése. 2016-ban a Modern városok program 25 milliárd forintos keretét a város teljes egészében átadta az egyetemnek, ennek egyik elemeként zajlik már a PTE Fogorvostudományi Karának előkészítése is, amelyhez új épületegyüttest húznak fel a városban. Debrecenben is terveznek közlekedésfejlesztéseket, de nem célirányosan a külföldi hallgatók igényei alapján, ugyanakkor őket is segítve a repülőteret Isztambulon keresztül bekapcsolják a keleti hálóba is.

A vállalkozások építenek a külföldiek által generált forgalomra

Begyűjtötték az elemzők az egyetemvárosok vállalkozóinak véleményét is (edzőtermek, vendéglátóegységek, ingatlanközvetítők), és megállapították, hogy a külföldi diákok minden vizsgált cégre pozitív hatással voltak. Jelenlétük hatással van a helyi munkaerő­piacra, minden szolgáltató a jó nyelvtudású személyzetet keresi és alkalmazza. Ahol beszélnek angolul a belvárosban, ott az éttermi vendégforgalom felét a külföldi diákok jelentik. A pécsi éjszakai szórakozóhelyeken úgy összegeztek, a színes, változatos, minőségi bulikkal lehet megfogni a külföldi hallgatókat, akik alkalmanként három-tízezer forintot költenek személyenként. Nyaranként így nagyon megérzik a külföldi diákok hiányát az igényesebb vendéglátóhelyek.

Szegeden viszont körülbelül tíz-húsz százalék a külföldi hallgatók aránya az éjszakai szórakozóhelyek forgalmában, heti két-három alkalommal, két-háromezer forint költéssel.

Debrecenben újdonság, hogy már létrejött egy házhoz szállító cég, melyet a külföldiekre specializálódva egy volt orvosis külföldi hallgató hozott létre.

A vidéki egyetemi városoknak ezzel együtt szükségük van arra, hogy a külföldi hallgatók elvárásaival határozottabban és tervszerűen foglalkozzanak – szögezi le a tanulmány, amely konkrét javaslatokat is tesz, például hogy növeljék az angol nyelvű tájékoztatók számát a köztereken, az angol nyelvű filmvetítéseket, illetve biztosítsanak nekik kedvezményes belépőket a nagy hazai múzeumokba, képtárakba, illetőleg tervezzenek belföldi, egy-három napos turisztikai célú kirándulásokat, együttműködve az egyetemek nemzetközi osztályaival.