A tavalyinál valamivel kevesebb kárt okoztak a mezőgazdaságban a jégesők

A jégverés sújtotta mezőgazdasági terület és a kárbejelentések száma is enyhén csökkent tavalyhoz képest, de még így is 44 703 hektárra jelentettek be kárenyhítési kérelmet a jég miatt az idén, a kicsit kedvezőbb országos kép ellenére helyenként, főként Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megye egyes településein súlyos gondokat okoztak a nyári jégesők.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása szerint jégeső kártétele miatt 2593 bejelentés érkezett augusztus elejéig, ez tavaly 2829 volt. Az érintett terület tavaly augusztus 8-ig 51 074 hektárt tett ki, az egész évben 51 387 hektár volt. A jégeső az idén eddig 2441 gazdálkodó 12 039 parcelláját károsította. A múlt évben ebben az időszakban 2688 gazdálkodó 12 582 parcellájáról jelentettek ilyet, a teljes évben a parcellaszám 12 672, az érintett gazdálkodóké 2724 volt - közölte a szaktárca. Jász-Nagykun-Szolnok megye számos településén a jégeső, nemegyszer viharral vagy felhőszakadással párosulva többször okozott károkat júniusban és júliusban - közölte a megyei kormányhivatal osztályvezetője az MTI-vel.

Lengyel Tamás

elmondta: májustól 192 kárbejelentés érkezett, ebből 401 parcellára (3324 hektárra) jelentettek jégesőkárt, 285 hektárra viharkárt, 192 hektárra felhőszakadáskárt. A szántóföldi mellett a zöldség (105 hektáron) és gyümölcs (3,05 hektáron) területek is károsodtak. Az elmúlt évi több mint háromszorosa, 3801 hektár szenvedett jégeső-, viharkárt. A május végén pusztító, sávosan haladó erős jégverés elsősorban a Jászságban, illetve Szajol és Kengyel közigazgatási területén károsított, főként az őszi vetésű kultúrákat. Mind a négy Veszprém megyei történelmi borvidéken károkat okozott a júliusi jégeső mintegy kétezer termelőt érintve, a legsúlyosabban Nagy-Somló károsodott, ahol az 500 hektárnyi termés felét elverte a jég - tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

Radovits Tibor

elmondta: a 900 hektáros Balatonfüred-Csopak borvidéken 180 hektárt teljesen megsemmisített a jég, 500 hektáron pedig a termés 10-50 százalékát verte el, Pécselyen 45, Balatonszőlősön pedig 25 hektár szőlő semmisült meg. Nagy károk keletkeztek Vigántpetend, Monostorapáti és Tés térségében is, Badacsony viszont kevésbé károsodott - fejtette ki a kamara elnöke. Hozzátette: mivel csak a kárenyhítési alaphoz bejelentett termelők adatai ismertek, ezért a valós kár feltehetően még nagyobb. A jégeső a szőlőn kívül főleg azokat a bakonyi településeket érintette érzékenyen, ahol még nem fejeződött be az aratás, ezen kívül kárt tett gyümölcsösökben, szántóföldeken is, ezekről a károkról azonban még nincs pontos felmérés - fogalmazott Radovits Tibor. Szerinte az elmúlt több mint 3 és fél évtized alatt csak egy-két az ideihez fogható jégkár sújtotta a térséget, hozzátéve, hogy a júliusi vihar azért okozott ekkora károkat, mert az átlagosnál nagyobb, dió nagyságú, roncsoló szélű jéggel érkezett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 112 települést érintettek a júniusi vihar- és jégkárok, az adatok szerint a határidőig 996 gazdálkodó élt a kárbejelentés lehetőségével összesen 14 334 hektárra. A legtöbb bejelentést Csengerből (1409 hektár), Csengersimából (768 hektár) és Csengerújfaluból (723 hektár) tették meg a termelők. A jégeső 3750 hektár kukoricát, 2823 hektár napraforgót, 1402 hektár őszi búzát és 1021 őszi tritikálét károsított a bejelentések szerint - közölte a kormányhivatal az MTI-vel. A gyümölcsültetvények közül az alma szenvedte el a legnagyobb kárt, összesen 1900 hektárt vert el a jég, ezt követi a szilva 288, a meggy 244, a dió 228 és a körte 171 hektárral. A hozamkiesés több helyen nem éri el a harminc százalékot, így a termelő nem jogosult kárenyhítési juttatásra - tájékoztatott a kormányhivatal. Hozzátették, a gyümölcsösökben a jégverés elsődleges hatásaként minőségi, másodlagos hatásaként mennyiségi kár keletkezett, jelentős költségnövekedéssel kell számolni a fákon keletkezett sebzések kezelése miatt is. Csongrád megyében a zöldség- és gyümölcskultúrákban kiterjedt károkat nem okozott a nyár közepi szeszélyes időjárás, de voltak olyan kisebb ültetvények, amelyeken komoly pusztítást végzett a jég - tájékoztatta Kispál Ferenc, a NAK megyei elnöke az MTI-t. Elmondta, a mórahalmi járásban Ásotthalom közelében ért mintegy 15 hektáros szőlőültetvényt jég 15-30 százalékos terméscsökkenést okozva. Szentes és Csongrád térségében a szántóföldi zöldségekben - káposzta, kínai kell - keletkeztek károk, de ezek egyike sem okozott 30 százalékos árbevétel-kiesést. Balástya környékén a burgonya- és fűszerpaprika-ültetvényeken, az őszibarackosokban és a szilvában okozott károkat a vihar és a jégeső. A gyümölcsösökben a termés minősége romlott lényegesen a jég ütötte sebek miatt, a szőlőkben pedig a megsebezett szemeket a méhek és darazsak károsítják majd. Győr-Moson-Sopron megyében a nyár eleji viharok főleg jégverés formájában okoztak károkat. Mecséren húsz hektár kukoricát vert el a jég, a kár mértéke száz százalékos volt. Lövőn hét hektár őszi búzának a fele károsodott, Jánossomorján negyven hektár facéliának (mézöntőfű - dísz- és haszonnövény) a 80-100 százaléka semmisült meg - mondta Németh Gergely, a NAK megyei szervezetének elnöke az MTI-nek. Kapuváron 16 hektár őszi búzát jelentettek 30-40 százalékos kárral, Újkéren negyven hektáros területen szenvedett jégkárt a búza, a repce, valamint a zöldségfélék. Lébényből és Tárnokrétiből is jelentettek összesen 19 hektár területről olyan facélia és mák ültetvényeket, amelyek károsodása negyven százalékos - fűzte hozzá az elnök.