Szegedi fórum: az EU-s támogatásokból elsősorban kapacitásbővítésre költenek a magyar kkv-k + FOTÓK

A 2700 milliárd forintnyi támogatás felhasználását nehezíti a kis cégek tőke- és forráshiánya. Az állam támogatása fontos, kérdéses azonban az, hogy az EU ezt mennyire tolerálja. Magas az elutasított hitelkérelmek aránya is, ebben azonban a gazdasági szempontokon kívül a vállalkozók felkészültségének hiányosságai is szerepet játszanak.

A cégek által benyújtott uniós pályázatok 30 százalékát utasítják el a formai okok miatt – többek között ezért is tartottak a pályázati forrásokról, a Széchenyi Kártya Program által nyújtott lehetőségekről tartottak konferenciát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) épületében. A házigazda mellett a fórumon képviseltette magát a KAVOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A rendezvényen nemcsak a pozitív fejleményekről, hanem a problémákról, a várható nehézségekről is szó esett.

A kkv-k számára a legnagyobb kihívás az ügyfélszerzés

„A pénzügyi források tekintetében az utolsó lehetőség a 2014 és 2020 közötti időszak, reményeink szerint korábban soha nem látott összeget kapunk” –

Nemesi Pál

, a CSMKIK elnöke bízik abban, hogy a megye eltérő fejlettségű és adottságú járásai képesek lesznek élni a felkínált lehetőségekkel. Rámutatott, a mikro-, kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k számára a legnagyobb kihívás az ügyfélszerzés és a képzett és tapasztalt munkaerő megtalálása, megtartása, ez utóbbi problémáról azt gondolja, új technológiák bevezetésével kezelhető. A kkv-k 56 százaléka rendelkezik valamilyen hitelkonstrukcióval, elsősorban a forgóeszközhitel a legelterjedtebb. Felhívta a figyelmet, az elutasított hitelkérelmek aránya magasabb Magyarországon, mint az Európai Unióban, a kkv-k 28 százaléka számolt be ilyen tapasztalatokról. Igaz, ezt részben kompenzálja a Széchenyi Kártya Program és az érintett cégek finanszírozását támogató kockázati tőke. A probléma oka lehet a saját pénzügyi helyzet ismeretének hiánya, a nem hatékony kommunikáció a pénzügyi közvetítővel és a külső források nem elég hatékony felhasználása. Ha szükséges, akár a kamara is segíthet forráshoz juttatni a kkv-kat. Ez nem csak a Széchenyi Kártya Program segítségével történhet, hanem akár kamarai alapból is juthat visszatérítendő, de kamatmentes támogatás a pályázók részére. A hároméves futamidejű, maximum hatmillió forintos hitelből gazdaságfejlesztésre, innovációra lehet költeni, ha megvan a szükséges harminc százalékos önerő.

Értelmetlen beruházások helyett felelős pénzfelhasználást!

A kkv-k hangját kívánta közvetíteni

Krisán László

, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Mivel a Széchenyi-kártya igénylése rajtuk keresztül történik, így össze tudták gyűjteni azt a 100-150 kérdést, amely a vállalkozókat legjobban foglalkoztatja, a felmerülő problémákat az elmúlt 14 évben mindig továbbították az aktuális gazdaságpolitika meghatározóihoz. Büszkén mondta, hogy 600 ezer vállalkozóból már 230 ezerrel volt valamilyen kapcsolatuk, naponta félmilliárd forint kihelyezésében működnek közre. 1000 fős mintán végzett felmérésük szerint a kkv-k 44 százaléka stabilan működik, egyötödük kisebb fejlődést is tapasztal, viszont minden negyedik cég a fennmaradásért küzd. „A 2008-as válság miatt nagyon sok beruházás elmaradt, mindenki a túlélésre játszott” – mutatott rá, ezen változtathatnak az uniós pénzek. Ezek felhasználása azonban nem mindegy: „rettenetes mennyiségű értelmetlen beruházás” volt a 2007-től kezdődő ciklusban, 40 centis kilátókra, semmi közepén álló, kereszteződés nélküli körforgalmakra semmi szükség. Nem mindegy a sebesség sem, ezért örülnek, hogy a 2020-ig tartó fejlesztési ciklus minden pályázatát kiírnák 2017 közepéig, s minden pénzt kifizetnének a következő évig. A nagy forráséhség mellett nehézséget okoz a tőkehiány, Nyugat-Európával ellentétben nálunk nincsenek hetven év, vagy még hosszabb idő alatt felhalmozott családi vagyonok, az önerő és az utófinanszírozás biztosítása a vállalkozások 77 százalékának gondot okoz. Az állami előleg kifizetési terveknek örül, de abban biztos, hogy a jelenlegi formájában az EU nem fogja elfogadni. Arra is felhívta a figyelmet, ez nagyobb lyukat üthet a költségvetésbe, valamint nem minden vállalkozó becsületes, elképzelhető, hogy ha a vállalkozó nyer 500 milliót, s kap 200 milliót, akkor szimplán lelép Thaiföldre a pénzzel.

Jobb az ingyenpénz, mint az olcsó

Krisán szeretné a bürokrácia visszanyesését az engedélyezési eljárásokban is, mert „nem az ő gondja a fölösleges pecséteket adó bürokraták sorsa”. Örül a tizenöt napos határidőnek, azaz annak, ha nem válaszol egy hivatal építési osztálya e határidőn belül, akkor elfogadottnak számít a kérelem, az ezért járó esetleges büntetés, pedig az adott hivataltól kerül levonásra. A 2007-2013-as fejlesztési ciklusban a 9200 milliárd forintból 14 százalékot kaptak a magyar vállalkozók, most a támogatások 60 százaléka jut a gazdaságnak – Krisán reméli, hogy ez tényleg így lesz. „Eddig mindenki kapott pénzt, de keveset, ez most megváltozik. Ugyan néhány szektor magasabb összegekhez jut, de lesznek vesztesek” – így kimaradnak a nagyvállalatok, amelyek valószínűleg számíthatnak kormányzati alapból kompenzációra, a közép-magyarországi régió települései (ezen is szeretnének változtatni, mert csak néhány település és Budapest nem szorul rá a támogatásokra), a középvállalatok az agráriumban, de ez utóbbit is felülvizsgálhatják, sőt, a szolgáltatási szektor is, pedig ide tartozik a magyar vállalkozások 80 százaléka. „Vigyázat, 2020 után már nem lesznek vissza nem térítendő támogatások!” – hívta fel a figyelmet már

Krisán. Ismét elhangzott az is, hogy a vállalkozók inkább az ingyenpénzt, s nem az olcsót szeretik, ezért a 700 milliárd forint visszatérítendő forrás egy részét szívesebben látták volna máshol.

2700 milliárd forint támogatás a gazdaság részére

„A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (GINOP) köszönhetően 2733 milliárd forint nyílik meg a vállalkozások számára” – ebből többek között kapacitásbővítésre, kutatásra, innovációra, információs és kommunikációs technológiákra (IKT) is lehet költeni a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára,

Karsai Tamás

tájékoztatása szerint. Újdonság, hogy az Európai Szociális Alapból jut foglalkoztatásra, s versenyképes munkaerő képzésére, ezt elsősorban az állam szakképzéseinek és munkaerőpiaci programjainak finanszírozására szánják, de a vállalkozások is kaphatnak az összegből. A turizmusra is adnak pénzt, de ebből elsősorban állami és nonprofit kezdeményezéseket támogatnak, például kerékpárutak fejlesztését, kastélyrekonstrukciókat, szálloda- és fürdőépítésre viszont nem költhetnek. „Keretszabály az, hogy szinten tartásra nem, csak kapacitásbővítésre lehet támogatást igényelni” – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette, az IKT eszközökből is csak rendszerszintű fejlesztésekre jut, a legfontosabb cél a szélessávú internet eljuttatása az ország egész területére, erre 68 milliárd forintot (s opcionálisan további 10 milliárdot) szánnak. Kiemelt hangsúlyt kap az export, a termelés, a kutatás és az energia kérdése. Karsai Tamás emlékeztetett arra is, hogy a beadott pályázatok 30 százalékát formai okok miatt utasítják vissza, mert egyszerűen a pályázók nem olvassák el figyelmesen a kiírásokat. 2014 óta 45 felhívás jelent meg 879 milliárd forintnyi kerettel, ebből még 467 milliárdra lehet pályázni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnépszerűbb a kapacitásbővítés és a kutatásfejlesztés. Hamarosan 40 milliárd forintnyi kkv-k számára szánt hitel is rendelkezésre áll, valamint a kombinált termékekből szintén e csoportnak közel 50 milliárd jut.