Idén tovább csökken a gadzasági növekedés

A magyar gazdaság növekedési üteme tavaly 1 százalékponttal, 2,7-2,8 százalék körülire lassult, 2016-ban a visszaeső uniós támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt tovább csökken a növekedés lendülete, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint 2,3 százalékra.

A GKI MTI-hez eljuttatott előrejelzése szerint a magyar gazdaság fejlődése sokéves gyengélkedés után 2014-ben a második leggyorsabb volt az EU-ban. Tavaly is átlag feletti növekedést sikerült elérni, ez azonban a lassulás miatt már elmaradt a régiós versenytársak többségének eredményétől, idén pedig tovább nyílik az olló: 11 ország közül a magyarnál várhatóan csak a horvát, a bolgár és a szlovén dinamika lesz alacsonyabb. A világ összevont GDP-jének növekedési üteme a nemzetközi prognózisok szerint a 2015. évi 3,1 százalékról 2016-ban várhatóan csak minimálisan gyorsul. A legfontosabb kockázatot a kínai gazdasági növekedés lassulása és az Amerikai Egyesült Államokban decemberben elindult kamatemelés jelenti. A politikai kockázatok továbbra is jelentősek, s az EU egységének nemhogy megszilárdítása, de fenntartása sem lesz egyszerű feladat az előrejelzés szerint. A magyar gazdaság növekedési üteme 2015-ben nagyjából 1 százalékponttal, 2,7-2,8 százalék körülire lassult - közölték. A GKI elemzése szerint az idén például a visszaeső uniós támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt, a bővülő fogyasztás ellenére tovább csökken a növekedés lendülete, illetve a bizonytalanabb járműipari konjunktúra miatt is további fékeződés valószínű. Kedvező, hogy a feldolgozóipar belföldi értékesítése hosszú idő után 2014-ben emelkedni kezdett, és 2015-ben már csak nagyjából 2 százalékponttal maradt el a kivitelétől. Igaz, ebben az autóipar beszállításoknak van döntő szerepe. Tavaly a gabonatermés 16 százalékkal csökkent; ezen belül a kukoricáé 27 százalékkal, ami az előző öt év átlagától 10 százalékkal is elmaradt. A búzatermés viszont mintegy 20 százalékkal meghaladta az előző öt év átlagát. Az építőipari termelés 2015 őszén már egyértelműen kisebb volt az egy évvel korábbinál, a szerződésállomány pedig november végén alig több mint fele az egy évvel azelőttinek. Idén a mélyépítő-ipar további visszaesése miatt csak stagnálás körüli helyzet várható. A kormány által bejelentett lakáspolitikai intézkedések várhatóan csak 2016 közepétől élénkítik a lakásépítést. A kiskereskedelmi forgalom az első tizenegy hónapban 5,6 százalékkal, de októberben már csak 4,1 százalékkal, novemberben 4,8 százalékkal emelkedett. A lassulás feltehetőleg a fehéredési hatás kifutásának következménye, az online pénztárgépek használata 2014 szeptemberétől lett kötelező. Idén 3 százalék körüli forgalombővülés várható. A hivatalos munkanélküliségi ráta a 2015. negyedik negyedévében 6,2 százalékos volt, 1 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A tényleges munkanélküliség - a közmunkások többségét ideszámítva - 9-10 százalék között valószínűsíthető. Tavaly az első 11 hónapban a költségvetési szektorban 1,7 százalékkal, a legalább ötfős cégeknél 2,8 százalékkal volt magasabb a létszám. Képzett munkaerőben egyre inkább hány van az elemzés szerint. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél 326 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Viszont az EU által figyelt GDP-arányos hiány a vártnál kedvezőbben, 2 százalék körül alakult. Az államadósság 2015-ben a GDP százalékában érdemben aligha csökkent. A GKI szerint 2016-ban 2,3 százalék körüli hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal mérésklődhet.