Sok a jó ötlet, de kevés fiatal mer vállalkozni

Az elmúlt években javult a vállalkozók megítélése és a fiatalok közül is egyre többen szeretnék megmérettetni magukat a hazai vagy a nemzetközi piacon. Ugyan még mindig kevesen mernek belevágni saját vállalkozásba, ötletekből nincs hiány. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara gyakorlati kurzussorozattal segít a fiataloknak.

Még mindig vannak félelmek, de egyre több fiatal szeretne önmaga főnöke lenni - derült ki A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének tavalyi országos reprezentatív felméréséből. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara meglovagolva a fiatalok egyre erősödő vállalkozási hajlandóságát, gyakorlati vállalkozástan kurzussorozatot indított mesterszakos hallgatói számára, amelyeken keresztül a diákok hétről hétre sikeres hazai üzlettulajdonsokkal találkozhatnak, beszélgethetnek, ötletelhetnek akár önálló elképzeléseikről is. Ahogyan az említett felmérés eredményei is mutatják, a 18 és 25 év közötti korosztály bevonása kiemelten fontos: a megkérdezettek mintegy 52 százaléka vallotta, hogy inkább saját üzletbe vágna, minthogy alkalmazott legyen. Az életkor előrehaladtával ez az arány némileg változik, természetesen az alkalmazotti státusz javára. Jó hír ugyanakkor, hogy a vállalkozók megítélése is javult az elmúlt években: akik ismerői körükben legalább egy vállalkozóval tartják a kapcsolatot, 52 százalékban maguk is szívesen próbát tennének a hazai piacon. Ötletelésből és elképzelésből nincs hiány - ezt

Csapó Gergely

, a kurzussorozat egyik oktatója, volt GTK-s hallgató emelte ki, aki maga is programtervező matematikusként kezdte az egyetemet, majd tanulmányai mellett munkát vállalt egy informatikai multinacionális vállalatnál. Nem először csatlakozott a Tisza-parti egyetem gazdaságtudományi karán zajló hasonló tapasztalatcseréhez, 2013 augusztusában például többedmagával a multikon kívüli sikeres karriertervezésről beszélgetett a diplomásokkal.

"Lényegesen kevesen alapítanak vállalkozást, ugyanakkor számos jó ötlete van a fiataloknak. Nagy divat most start up cégbe kezdeni, ez a szegmens is sok lehetőséget rejt. Sokan megijednek az ország aktuális gazdasági helyzetétől, vagy attól félnek, hogy nem elég jó a megítélése egy friss vállalkozás elindításához. Én viszont azt mondom, hogy mindig lehet olyat alapítani, ami valamelyest függetleníthető a hazai piaci helyzettől, például külföldre termel a vállalkozás vagy az interneten fut. A kurzussorozaton ezt szeretnénk megismertetni a fiatalokkal, hiszen sok jó környékbeli és szegedi példát látunk arra, hogyan lehet egy ötletből ma is sikeres vállalkozás" - folytatta az ingatlannet.hu weboldal cégvezetője. És valóban, a körülbelül harminc főt számláló vállalkozástan gyakorlaton olyan előadók tartottak már órát, mint például a szegedi Tep, vagyis a tamagocsi-zsiráfként elhíresült mobilapplikáció kiötlői. A magyar felsőoktatásban - s ez szinten minden szegmensére igaz - sokkal nagyobb kereslet lenne a gyakorlatorientált kurzusokra. Ezt az igényt ismerte fel a gazdaságtudományi kar is, ezért a nagy csoportot kiscsoportos projektfeladatokra osztották a szervezők, teret biztosítva ezzel a fiatal elmék közötti kommunikációnak, ötletelésnek. A mesterszakos hallgatók feladatul kapták, hogy a félév során a semmiből felépítve (persze csak elméleti szinten) vigyenek végig egy projektet. Az előadók természetesen nemcsak a katedráról navigálják a diákoknak, hanem tapasztalataira hagyatkozva mint mentorok vesznek részt a heti feladatokban. Csapó Gergely szerint ez utóbbi különösen fontos a fiataloknak: "a 15 évvel ezelőtti önmagamat látom bennük, amikor még fogalmam sem volt róla, hogyan kell belekezdeni egy önálló vállalkozásba."

Kiderült, a gyakorlati órákon sok ígéretes tehetség megcsillogtatta már képességeit.

Seffer Péter

vállalkozásfejlesztés mesterszakos hallgató több szempontból is hasznos kurzusként gondol a heti háromórás kezdeményezésre. "Látva a nálunk alig néhány évvel idősebb vállalkozókat megdől bennünk az a téves mítosz, amit korábban velük kapcsolatban felállítottunk. Már tudjuk, hogy annak idején hasonló bizonytalanságban éltek, mint mi, akik még csak most gondolkodunk egy-egy saját üzlet elindításában. Olyan kérdésekre kapunk most választ, amit nem a piacon keresztül kell megtanulnunk, élesben" - mondta. A húszas évei közepén járó korosztályban egyébként is óriási üzleti potenciál rejlik - állítják a szakemberek. Számukra ugyanis teljesen természetes, hogy szocializációjuk a technika fejlődésével párhuzamosan zajlik: gond nélkül alkalmazkodnak a szinte napról napra változó digitális környezethez. Ez a generáció viheti előre, sőt, formálhatja át a magyar gazdaság piaci szereplőinek összetételét.