Nem biztos, hogy a játékosok érdekei kerülnek előtérbe a TV-s jogok esetében

A közelmúltban látott napvilágot, hogy a következő, három éves szakaszban ismét változnak a labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítési jogai. Az eddigivel ellentétben a MTVA hamarosan induló sportcsatornája mellett a Sport TV-n láthatjuk az európai klubfutball legrangosabb sorozatát, a közvetítési jogokról kérdeztük Rippel-Szabó Péter sportjogászt.

Bár még az idei szezon véget sem ért, azonban már tudjuk, hogy a következő évadtól részben máshol, de mindenképpen

másképp nézhetjük majd a labdarúgó Bajnokok Ligája mérkőzéseit

. Mint azt nemrégen bejelentették, a következő ciklusra a Sport TV és az MTVA nyerte el a közvetítés jogát, a sportjogászt pedig a Bajnokok Ligája közvetítési jogainak értékesítéséről kérdeztük.

Rippel-Szabó Péter

elmondta, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) rendezi az eseményt, így az UEFA belső szabályzata szerint a Bajnokok Ligája összes média- és kereskedelmi joga az UEFA-t illeti, és ezeket az UEFA értékesíti időszakról-időszakra, most éppen erre a 2015-18-ös ciklusra. A sportjogászt arról is kérdeztük, vajon mik lehetnek a legfőbb döntő tényezők a jogokért zajló csatában. „Elsőként maga az UEFA végez egy előzetes szűrést, hiszen csak bizonyos kritériumoknak megfelelő kvalifikált médiaszolgáltatók vehetnek részt meghívás alapján a közvetítési jogok elnyerésért zajló tenderen. Miután a potenciális adók közé az adott médiaszolgáltató bekerül, elsősorban az ajánlott ár lesz a döntő. Lényegében az eljárás egy árveréshez hasonló, nagy valószínűséggel a legmagasabb díjat ajánló lesz a nyertes” – mondta el portálunk érdeklődésére Rippel-Szabó Péter. Ahogy azt Rippel-Szabó Péter hozzátette, az ár mellett az egyik további meghatározó kritérium a penetráció, tehát hogy hány háztartásba kell eljutnia el az adott csatornának. Hazánkban sokszor bosszankodhatunk a miatt, hogy szinte évente kellene szolgáltatót váltanunk ahhoz, hogy az általunk nézni kívánt eseményt kövessük, mert pont az a csatorna nincs benne a szolgáltató csomagjaiban, ami minket érdekelne, külföldön viszont ez nem így van. „A különbség Magyarország és mondjuk Németország vagy az Egyesült Királyság között, hogy Magyarországon a Bajnokok Ligája közvetítési jogait megszerző médiaszolgáltató és a végfogyasztó közé beékelődik egy műsorterjesztő (pl. a MindigTV, vagy a UPC). Mi, mint fogyasztók, csak e műsorterjesztőkön keresztül tudjuk megvásárolni a csomagot, és ha a megvásárolt csomagban nincs benne az adott médiaszolgáltató által biztosított csatorna, akkor a BL-közvetítéseket nem érjük el. Ellenben például Németországban a Sky-tól közvetlenül meg lehet vásárolni bizonyos csomagokat, a BL-mérkőzéseket, akár egy adott találkozót is” – tért ki a nyugat-európai példákra a jogász. Rippel-Szabó Péter szerint a médiaszolgáltatók nem tudják és nem is érdekük kijátszani a közvetítési jogokra kötött szerződéseket, hiszen egyrészt nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük, másrészt mert a bizalom is fontos a szövetségek részéről a televíziós csatornák felé. „Akit egyáltalán meghívnak arra, hogy ajánlatot tegyen, annak bizonyos referenciákat be kell tudni mutatnia és számos kritériumnak meg kell felelnie, mint például a technikai és pénzügyi háttér vagy személyi feltételek. Ilyen szintű szerződéseknél kicsi az esély arra, hogy csalnának. Főleg azért, mert olyan csatornák részére értékesítik ezeket a jogokat, amelyek már bizonyítottak, mint legutóbb a Sport TV és az MTVA esetében is, hiszen utóbbi olimpiát és világbajnokságot is közvetített. Jogi szempontból nincs realitása ennek, viszont például ami szóba jöhet, hogy az osztrák közvetítés véletlenül Magyarországon is fogható, vagy fordítva (overspill), mely adott esetben szerződésszegést jelenthet” – nyilatkozta portálunknak Rippel-Szabó Péter.

Elsősorban üzlet

Sokszor éri az a vád a mai kor futballját, sportját, hogy már túlságosan is kötődik a TV-hez, és valljuk be, amikor a TV-közvetítéshez igazítják a forduló mérkőzéseinek időpontját, főleg az extrémebb időpontoknál, mint például vasárnap 12 óra, vagy hétköznap 23 óra, mutatkozik is némi igazság ezekben a kritikákban. „Ez elsősorban az érintett felek üzleti döntése. Alapvetően azt kell látni, hogy mivel közvetlenül vagy közvetve a sportpiramis minden résztvevője kap a közvetítési jogokért fizetett összegből (így például az adott versenysorozatban résztvevő minden csapat meghatározott százalékot), nem valószínű, hogy az adott szövetség, vagy akár a klubok elleneznék a médiaszolgáltatók befolyását. Lehet, hogy nem ideális az, hogy az újonnan előkerülő 12 órás kezdésben kell valamelyik csapatnak játszani, vagy éppen késő este. A sportszövetségnek van egy prémium terméke, a labdarúgás, és akármilyen színvonalú is, legyen szó BL-ről vagy magyar bajnoki mérkőzésről, jelenleg messze ez a legnézettebb sportág. Azt is látható, hogy minden új közvetítési jogokra vonatkozó tenderen emelkedik az ajánlott ár, a közvetítések értéke. A sportszövetség monopol pozícióban van, hiszen a termék – a labdarúgás – kizárólag csak az övé, azt csak a sportszövetségtől lehet megvenni. Ha a médiaszolgáltatók rengeteg pénzt kifizetnek, akkor nyilvánvalóan ez is egy üzleti kérdés, hogy például milyen mérkőzéskezdési időpontokról állapodnak meg. Amikor sportszervezetek döntenek arról, hogy a sportszövetség a nevükben értékesítse a médiajogokat, akkor megállapodnak azokban a körülményekben is, amelyeket a magasabb bevételért úgymond "bevállalnak". Tehát ha a médiaszolgáltató több pénzt fizet, akkor sportszervezetek is szívesebben játszanak mondjuk délben. Ez egyfajta kölcsönös alkudozás, nem gondolom, hogy bárkinek – a sportszövetségnek vagy a médiaszolgáltatónak – nagyobb hatalma lenne. Inkább az látható, hogy valahol a nap végén nem a játékosok – vagy akár a nézők – érdekei kerülnek előtérbe” – válaszolta kérdésünkre Rippel-Szabó Péter. Ugyanakkor bár nem mindig azt a mérkőzést tűzi műsorra az adott csatorna, amit szeretnénk, az internetnek köszönhetően – akár hivatalos közvetítés keretében, akár az egyre terjedő illegális közvetítéseknek köszönhetően – mégis van módunk élőben követni a mérkőzéseket, különböző, online streameken keresztül. Így felmerülhet a kérdés, elterjedhet-e itthon is a streamen való meccsnézés annyira, hogy egyfajta fő profil legyen ez a jövőben a sportközvetítésekben. „Nem gondolom, szerintem Magyarországon egyelőre még ennek nincs kultúrája, Németországban vagy Angliában ez a fajta mérkőzéskövetés már inkább elterjedt. Amikor UEFA eladja a jogot a Sport TV-nek vagy az MTVA-nak, akkor azt platform neutrális alapon teszi, ami azt jelenti, hogy az említett adók azok, akik a meccset Magyarországon élőben, interneten, mobiltelefonon, streamen közvetíthetik. Innentől kezdve pedig a néző maga választhatja meg, hogy melyik platformon szeretné nézni az adott eseményt. Voltak erre irányuló piackutatások, tudomásom szerint még mindig a TV a legnépszerűbb. Ugyanakkor a fogyasztói szokások – főleg a fiatalabb generáció körében – változnak, egyelőre azonban valószínűleg a TV marad az elsőszámú fogyasztói platform hazánkban. Egyébként a médiaszolgáltató elsősorban a közvetítés kizárólagosságáért fizeti ki azt a sok pénzt azért, hogy a közvetítések alatt a reklámbevételeit maximalizálhassa. Az UEFA nyilván nem üzemeltet saját élő streamet, mert ezzel éppen a közvetítési jogok értékét jelentősen növelő a kizárólagosságot törné meg – zárta Rippel-Szabó Péter.