Gazdaság

Csökkent a bioterületek nagysága

Csökkent a bioterületek nagysága

2012. december 25., kedd
Csökkent a bioterületek nagysága

Tovább csökkent a biogazdálkodással művelt területek nagysága Magyarországon az idén, és az aszály miatt a szántóföldi biokultúrák jövedelmezősége is alacsonyabb lett - mondta a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke az MTI-nek.

A KSH adatai szerint a 2009-es 128 ezer hektárral szemben 2011-ben 124 ezer hektáron folyt biogazdálkodás, a csökkenés a 2009-es 140 ezer hektárhoz képest szembetűnő.

Czeller Gábor

elmondta: bár az évi területnagyságról pontos adatok még nincsenek, a tavalyinál kisebb területen folytattak ökológiai gazdálkodást, és a termelők száma is kisebb lett. A szövetség elnöke szerint ez a támogatási rendszerrel magyarázható: több termelő a biogazdálkodást - a szokásosnál kevesebb vegyszert alkalmazó - integrált gazdálkodással váltotta fel a két gazdálkodási mód után járó támogatás közötti csekély különbség miatt. Ismertetése szerint a bionövény-kultúrákat jobban megviselte az aszály, mint a hagyományosan művelt ültetvényeket. A mintegy tízezer hektáron termő biokukorica terméskiesése 70 százalékos volt, a jó időjárási viszonyok között 4,5-5 tonnás átlagtermést hozó biobúzából is a szokásos fele termett csak, míg a bionapraforgó 30-35 százalékkal hozott kevesebb termést. A terméskiesést nem ellensúlyozta a magasabb ár; a hazai bionövények 90 százaléka az európai piacon talál gazdára, és Németországban és Franciaországban biokukoricából például kifejezetten jó volt a termés - jegyezte meg. A biokukoricáért tonnánként 300-320 eurót kaptak a termelők, a búza európai ára 320-360 euró volt. A szövetség elnöke kitért arra, hogy a biotermékek és a hagyományos mezőgazdasági alapanyagok árának különbsége egyre csökken; az intenzív gazdálkodással termesztett búza tonnánkénti ára 60 ezer, egy tonna biobúzát 80-90 ezer forintért lehetett az idén értékesíteni, a biokultúráknak azonban nagyobb a termelési kockázata és kisebb termésátlagot hoznak, ami csökkenti a jövedelmezőséget. A hazai bionövények közül a biogyümölcsök egyértelműen versenyképesek Európában, de van jövője a szántóföldi biokultúráknak is - tette hozzá. Ehhez azonban állami támogatásra lenne szükség. Példaként említette, hogy nagy segítséget jelentene a biogazdálkodásnak, ha a közétkeztetésben kötelező lenne kínálatot biztosítani a bioalapanyagokból készült ételekből is. Czeller Gábor úgy vélte: amennyiben 2014-től alanyi jogon járna európai uniós támogatás ökológiai gazdálkodás után, jelentősen növekedne az így művelt terület nagysága Magyarországon, ami jelenleg az összes termőterület 1,8-2 százaléka. Úgy vélte, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus közepére vagy végére elérhető a célul kitűzött 300 ezer hektáros, biogazdálkodásba bevont területnagyság.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.