Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Gazdaság

Szódában az igazság – Az Év Vállalkozója Díjat kapott Bánffi István + FOTÓK

Szódában az igazság – Az Év Vállalkozója Díjat kapott Bánffi István + FOTÓK

2012. december 8., szombat
Szódában az igazság – Az Év Vállalkozója Díjat kapott Bánffi István + FOTÓK

Több mint százéves családi vállalkozás – Bánffi Istvánnak dédnagyanyja kezdte el a szikvízkészítést. Ő talán nem is sejtette, hogy a nemzedékeken át öröklött szakma nagy elismertséget hoz majd a Bánffiknak – legutóbb, pénteken a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által adományozott Év Vállalkozója Díjat.

Szinte nincs olyan bolt Szegeden, ahol ne kaphatnánk Bánffi-szódát, de ezzel a névvel találkozunk akkor is, ha betérünk a Szent István téri víztoronyba, ahol 2006-ban a család magángyűjteményéből állandó kiállítás nyílt közel 150 darab régi, egyedi szódásüvegből, illetve a szakmához kapcsolódó tárgyból. A szegedi Bánffi szikvízkészítő családi vállalkozás idén már a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjat (MAMD) is elnyerte, de sorolhatnánk a cégvezető,

Bánffi István

számtalan kitüntetését az Aranykoszorús Szikvízkészítő Mestertől az Országos Szikvízkészítő Ipartestület életműdíjáig, tele velük a vitrin és a fal. Mi a titok, hogyan maradhat talpon az évtizedek kiszámíthatatlan változásainak közepette egy kisvállalkozás – többek között erről kérdeztük Bánffi Istvánt.

A fejlődés során nem csak szódával dolgoztak a mesterek. Sokan nem tudják, hogy a századfordulón az üdítőt is először a szikvízkészítők gyártották. 1901 és 1948 között szaklapot is fenntartottak. A szikvízgépek gyártásában óriási verseny alakult ki, szénsav-megtakarítóval rendelkező berendezéseket is szabadalmaztattak. Szinte hihetetlen, de ez az egyszerű, két alapanyagból álló termék eddig több mint hatszáz szabadalommal rendelkezik – persze vannak már olyanok, amik nincsenek fenntartva. Például New Yorkból jegyezték be azt, hogy az üveg alja úgy legyen kiképezve, hogy az üvegcsövön keresztül teljesen kiürülhessen a palackból a szódavíz. De szabadalom védte a porcelánbetétes szifonfejet is – tudtuk meg a szegedi szódásmestertől.

– Kezdjük nagyon elölről! Milyen múltra tekint vissza a szóda Magyarországon?

–

Jedlik Ányos

építette az első olyan berendezést, mellyel szénsavas vizet lehetett előállítani, később tervei alapján épült meg az első szikvízüzem, de még nem ismerték fel igazán a találmányban rejlő lehetőségeket. Később

Wagner Dániel

megalapította az első gyógyszergyárat, a Soroksári úton 1867-ben. Ebben a hatalmas komplexumban már működött egy szóda- és szifonfej-előállító üzem is. Az első, szikvízgyártással foglalkozó rendelet is ebből a korszakból való, 1869-ből. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy az országban annyira elterjedt a szikvíz gyártása, hogy szabályozni kell. Már ekkor előírják például azt, hogy a vizet a hatóságnak be kell vizsgálnia, a szifonfejeket, illetve minden olyan gyártási eszközt, ami érintkezik a szódával, ónbevonattal kell ellátni – eredeti anyaguk ugyanis többnyire réz volt, illetve a szifonfejek ólomból készültek, ami egészségre ártalmas.

– Tehát először a gyógyszergyár készített szódát?

– Igen, ugyanis akkor még nem volt palackos gáz, hanem kémiai úton állították elő a szén-dioxidot. A szóda azonban hamarosan elterjedt a lakosság körében is. Szerintem azért alakulhatott ki ennyire Magyarországon a szikvízipar, mert szinte mindenkinek, az egyszerű parasztembernek is volt szőlője, és ebből adódóan bora. Ha kimentek a földre dolgozni, nem volt ajánlatos tisztán inni a bort, mert könnyen lerészegedtek, ha viszont szódával hígították, akkor nem.

– A fröccsön kívül még miért szeretjük a szódát?

– Remek frissítő, valamint nehéz étel után megkönnyíti az emésztést. És persze tudjuk, hogy többek között palacsintához is használják.

Fröccs után szikvízüzem

– Az ön családja a század elejétől űzi a mesterséget, hogyan kezdődött? – 1907-ben a dédnagymamán kezdte a szikvízgyártást Kisteleken, a vendéglőjében kedvelt volt a fröccs. Először csak a kocsma mellett működött a szódaüzem, viszont a lakosság igényelte, hogy otthon is ihasson fröccsöt, illetve szörpöt, ekkor kezdett még jobban beindulni a szikvíz gyártása. Akkor még a környékben minden szódásmester meg tudott élni ebből. Érdekes módon a mesterség anyáról leányra szállt, majd 1972-ben édesapám, Bánffi Tibor szikvízüzemet alapított, immár Szegeden. Én egy hosszabb útkeresés után, mely során például csaposként és pincérként is kipróbáltam magam a Balatontól az NDK-ig, 1985-ben vettem át teljesen a vállalkozást. Ekkor már kezdték kiadni a vendéglőket bérbe, és a vendéglősöknek nem volt kötelezettsége, hogy az állami cégtől vásároljanak szikvizet. – Képzavarral élve: vették a szódát, mint a cukrot? – Hamar bekerültünk a szegedi vendéglátó egységekbe a Tiszavirágtól a Szeged étteremig, szinte mindenhová mi vittük a szódát. A pincérek is ismertek és ajánlottak minket, tudták, ha mi szállítjuk a szikvizet, nem lesz gond, ha például nem jön ki a szóda az egyik ballonból, azonnal kicseréljük. 1985-től a MOL is üzleti partnerünk lett, mind a mai napig tőlünk viszik a szódát.

„Víz-esés” és fellendülés

– Azért gondolom, közel sem volt minden ilyen „egyszerű”... – A rendszerváltás után visszaesett a forgalom. 1992-ben jelentkezett egy püspökladányi vállalkozó, Nagy Lajos, hogy műanyag flakonra kellene rátenni a fejet, és gazdaságosabb lenne a szódagyártás. Nem volt egyszerű a hatóságokon átvinni az újítást, de ez óriási lökést adott a szikvíziparnak, egy-két éven belül már minden bolt kért szódát, mert a lakosság kereste. – Ma hogyan készül a szóda, hiszen nem mondhatjuk, hogy a „csapból is ez folyik…”? – A szikvíz palackozására a hálózati vizet használjuk, de a magára valamit adó szódásmester nem a szimpla csapvizet használja fel, hanem szén-, illetve mechanikus szűrők segítségével „finomítja” az alapanyagot. Mi például ipari ezüsttel impregnált szénszűrőt használunk a klór eltávolítására, valamint UV-csírátlanítót a baktériummentes víz nyeréséhez. Hozzá kell tenni, hogy a szikvízben a magas szén-dioxid-tartalom és a nyomás miatt eleve gátolt bizonyos baktériumok szaporodása.

Ásványvízzel szemben

– Mekkora törést jelentett az olcsó ásványvíz betörése a piacra? – Nagyot! A multik nyomott áru ásványvízzel csalogatták az embereket, ez több szikvízkészítő üzem bezárásához vezetett. 2004-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozás után kezdett drasztikusan visszaesni a szódafogyasztás, mert bejöttek azok a multicégek is, amelyek közvetlenül a lakótelepek környékén építették fel bevásárlóközpontjaikat. Rászoktak az emberek, hogy csak le kell menni, és nem kell visszavinni semmit a boltba, lassan eltűntek a visszaváltható üvegek. – Maradt-e fegyver a kezükben? – A boltok azokra az árukra tudnak nagyobb árrést tenni, amik nem kaphatók a bevásárlóközpontokban. 2007-ben újításként kezdtük el készíteni a ballonos szűrt ivóvizet, amit megkedveltek a vásárlók. Helyben vagyunk, rugalmasabban működünk, mint egy nagy cég, az áraink is kedvezőek, megvan a gyakorlatunk a terítéssel kapcsolatban.

Büszkének lenni

– Említette, hogy máig visszaválthatós palackokkal dolgoznak, ezzel tudatosan figyelnek a környezetvédelemre is? – Igen, amikor készültünk a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjra, komoly önértékelést kellett végeznünk. Mi minden termékünket újratölthető palackban hozzuk forgalomba. Készítettünk egy olyan összehasonlítást, hogy mennyi palackot dobnának ki a vásárlók, ha egyszer használatos flakonokban adnánk a vizet. Mi évente 15-17 ezer palackot vásárolunk – a forgalomban lévőket időközönként cserélni kell –, a vizsgált időszakban mintegy 50 ezer palackot használtunk fel. Ha másfél literes, egyszer használatos kiszerelést alkalmaznánk, ez 3 millió palackot jelentene… – Hét alkalmazottal, számos elismeréssel itt áll most egy régóta sikeres vállalkozás élén. Mit gondol, mi a titka? – Sokéves munka, a családi hagyományok őrzése. Központi értékünk a vevők tisztelete, amit a dolgozóinktól is mindig megkövetelünk. Azt vallom, hogy az ember legyen büszke arra, amit gyárt. És még valami lényeges. A rendszerváltás után rájöttünk a feleségemmel, hogy a szakma régi relikviái javarészt kikerülnek a méhtelepre, az igényes kivitelű szódásüvegek pedig külföldre vándorolnak. Ekkor kezdtük el a komolyabb gyűjtőmunkát, hogy a magyar szikvízkészítő szakma történetét meg tudjuk őrizni, és ez egyben marketingértéket is jelent, hiszen ez által ismertebbé válhatunk.
Bánffi szóda szóda Szeged szegedi szóda Év Vállalkozója Díj Bánffi István szikvíz

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo