Az agrárgazdaság az idén tovább növelheti pozitív kiviteli egyenlegét

A magyar mezőgazdaság az előzetes adatok alapján az idén tovább növelheti pozitív kiviteli egyenlegét, ami így várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd eurót, azaz 800-900 milliárd forint között lesz - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ágazat idei évét értékelve az MTI-nek.

Jelezte: az ágazat 2012. első nyolc havi teljesítménye azt mutatja, hogy augusztus végéig az agrárgazdaság kiviteli többlete elérte a 2,5 milliárd eurót. Ez alig marad el a tavalyi teljes évi 2,7 milliárd eurós pozitív egyenlegtől. Megjegyezte: a tavalyi év az ágazat teljesítménye szempontjából rekordévnek számított, mivel az ágazat teljes kibocsátása csaknem elérte a 2200 milliárd forintot, a kivitel teljes értéke pedig meghaladta a 6 milliárd eurót. A 2012. évi kiviteli többlet várhatóan a kibocsátás 5-10 százalék körüli csökkenése mellett valósul majd meg. Ez azt jelzi, hogy az ágazat még kevésbé jó feltételek mellett is jó teljesítményre képes, ezért is indokolt, hogy a kormány stratégiai ágazatként kezeli az agráriumot - tette hozzá. Fazekas Sándor utalt arra: már az Országgyűlés előtt van az a törvénymódosító javaslat, amely az alaptörvényben nyújtana garanciát a magyar termőföld védelmére. Az új földtörvény ugyanis ennek alapján kétharmados többséget igénylő jogszabály lenne, ami megfelelő módon szabályozná a külföldiek Magyarországon való földszerzését. A termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait és feltételeit szabályozó jogszabály mellett a mezőgazdasági üzemszabályokat és az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó rendelkezéseket is sarkalatos törvény határozná meg a jövőben. Ezzel a törvénycsomaggal biztosított a magyar termőföld védelme. Emlékeztetett: 2012-ben fogadta el az Országgyűlés a vidékfejlesztési tárca által benyújtott hungaricum-törvényt, mely a hazai áruk és szellemi kincsek védelmét szolgálja. A szaktárca azonban nemcsak az ember által előállított hazai materiális illetve szellemi alkotásokat kívánja megóvni, hanem a magyar tájat és környezetet is. Ezt szolgálta többek között, hogy több nemzeti park és tájvédelmi körzet területe is bővült, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Parkban lévő, külföldiek által művelt termőterületet vissza kívánja vásárolni a minisztérium az ottani táj megóvása érdekében. Fazekas Sándor úgy vélte: a szaktárca egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaságon belüli termelési szerkezet korábban megbomlott egyensúlyának javítása. Jelenleg ugyanis a növénytermesztés aránya a mezőgazdaságon belül mintegy kétharmadot tesz ki, míg az állattenyésztés részaránya az utóbbi években egyharmadra csökkent. A kívánatos arány pedig a szakemberek szerint 50-50 százalék volna. Ezért minden lehetséges eszközzel növelni kívánják az állattenyésztés súlyát. Ez az egyik fontos feltétele annak, hogy Magyarországról minél magasabb feldolgozottságú élelmiszereket vigyenek külföldre. Ezért döntött a kormány arról, hogy 10 milliárd forint többlettámogatást biztosít az állattartóknak. Így összesen mintegy 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást lehet kifizetni 2012-ben, amelyek az állattartók helyzetét javítják. Ennek alapján az állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások a meghirdetett 6,5 milliárd forintról 8,1 milliárd forintra emelkedtek. A baromfitartók támogatása tavaly 4 milliárd forintot tett ki, az idén ez az összeg 4,8 milliárd forintra nőtt. Nőtt a sertéstartók állatjóléti támogatása is, a tervezett 6 milliárdról 7,2 milliárd forintra. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a kormány elfogadta a sertésstratégiát, amelynek finanszírozására további 2,6 milliárd forintot hagyott jóvá. Ezzel megkezdődött annak a programnak a végrehajtása, amely a mostani, mintegy 2,9 millióról 6-7 millióra kívánja emelni a sertések számát Magyarországon 7 év alatt. A miniszter jelezte: a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás előlegét már október közepén kifizették a termelőknek. Ez mintegy 157 milliárd forintot tett ki. Megemlítette: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) agrár-forgóeszköz hitelprogramjának keretösszege 15 milliárd forintot tett ki, amelyből az állattartókat 10 milliárd forint segítette, míg a növénytermesztők számára 5 milliárd forint állt rendelkezésre. Hozzáfűzte: a vidékfejlesztési kormányzat a kertészeti ágazat támogatását szintén fontosnak tartja, mivel a magyar kertészeti termékek iránt jelentős a kereslet külföldön. A miniszter úgy vélekedett: az országnak, a magyar vidéknek olyan erős és sokszínű mezőgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepe van, emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban van. A helyben előállított áru érték, miközben a gazdasági és a környezeti szempontok fontos jellemzői a gazdálkodásnak. A mezőgazdaság biztosítja a vidéki térségek fejlődési lehetőségeit, javítva az emberek életminőségét, megteremtve a helyi nem mezőgazdasági tevékenységhez és szolgáltatásokhoz szükséges feltételeket. E tekintetben az unió Közös Agrárpolitikája (KAP), a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) valamint a Darányi Ignác Terv célkitűzései gyakorlatilag egybeesnek. Utalt arra: Magyarország érdeke, hogy az unióban továbbra is életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a vidéki közösségek és a vidéki munkahelyek megtartása kapjon prioritást a KAP reformja nyomán. Azt azonban nem tudja Magyarország elfogadni, hogy a mezőgazdaságot támogató források csökkenjenek. Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy a Gyulai Húskombinát megmentése mellett a VM mindig is elkötelezett volt. Ezért támogatta azokat a nemrégiben meghozott kormányzati intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a nagy múltú húsüzem megmentését, valamint további két húsfeldolgozó működésének további garantálását.