Cséfalvay: hatékonyan kell felhasználni az uniós forrásokat

A Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források minél hatékonyabban felhasználását, és a növekedés szolgálatába állítását nevezte a legfontosabb feladatnak Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkára az Európai Bizottság magyarországi képviselete által az európai növekedési kilátásokról rendezett pénteki budapesti nemzetközi konferencián.

Hangsúlyozta a kohéziós politika jelentőségét is, mert segíti az elmaradottabb régiók felzárkózását, és kiemelte, hogy a kilábaláshoz a válságból az unióban intézményi reformokra, a tagállamokban pedig nemzeti reformprogramokra van szükség. A bizottság is fontosnak tartja a munkahelyteremtést, Magyarországon az elmúlt két évben végbement változások szintén a munkaerőpiac fellendülését szolgálják - közölte.

Győri Enikő

, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára arra mutatott rá, hogy a válság miatt háttérbe szorultak az EU eredeti céljai. A következő többéves (2014-2020) költségvetési keret körüli vitákról azt mondta, a célokban egyetértenek a tagállamok, de amikor a megvalósításukra kerülne a sor, már vonakodnak: több Európát akarnak, de kevesebb pénzből. Rossz jelzés a piacoknak és a polgároknak, hogy az országok nem tudnak megállapodni a költségvetésről - mutatott rá. Hangsúlyozta, a tagállamoknak újra kellene építeniük a bizalmat, mert a polgárok lassan elvesztik hitüket az európai közösségben. Megemlítette, hogy a kohéziós támogatások csökkentése kedvezőtlenül hatna a magyar növekedési kilátásokra, holott ennek a közös politikának a növekedést és a munkahelyteremtést kellene ösztönöznie.

Elena Flores

, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója kiemelte, jelenleg nem túl kedvező a gazdasági környezet sem Európában, sem a világ többi részén. Japánban például lelassult a növekedés, és nagy a bizonytalanság amiatt, hogy az Egyesült Államokban hogyan kezelik majd a nehéz fiskális helyzetet. Úgy vélte, jövőre összességében mégis javulhat a világgazdasági helyzet. Kifejtette: a fellendülés az év közepéig még nem indul be, a belföldi fogyasztás gyenge marad, ezért eleinte inkább az exporthelyzet javulása miatt lehet növekedés. Később azonban a fogyasztás is növekedhet a bizalom javulása miatt - tette hozzá. A szakértő szerint az állami és a magánszektor is túlságosan eladósodott, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Írországban különösen romlott az állami pénzügyi helyzet, és további nehézség, hogy éppen azokban az országokban a legrosszabbak a növekedési kilátások, ahol a leginkább szükség lenne az államadósság csökkentésére. Hangsúlyozta: folytatni kell a fiskális konszolidációt, és működőképes pénzügyi rendszert kell létrehozni. A gazdasági és monetáris unió felé kell haladniuk a tagállamoknak, ez hosszú folyamat, de nincs idő sokat gondolkodni, mielőbb el kell kezdeni a megvalósítását - hívta fel a figyelmet Elena Flores.

Szűcs Tamás

, a bizottság budapesti képviseletének vezetője azt mondta, a bizottság igyekszik olyan költségvetést kialakítani, amely kedvezően hat a növekedésre és a munkahelyteremtésre egész Európában. A költségvetés összege alapvetően nem az EU-nak szánt pénz, hiszen a 94 százaléka visszakerül a tagállamokba - mutatott rá. Hozzátette, a bizottság célja egyebek mellett az, hogy a növekedést ösztönző beruházásokat támogassák, és a kohéziós politika koordinált, egyszerűbb, átláthatóbb legyen.