Magyar piacot keresnek a vajdasági termékek + FOTÓK

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat szabadkai irodája, valamint a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a vajdasági kis- és közepes vállalkozások piacra jutását segítő 2 napos kiállítással egybekötött szakmai konferenciát rendeztek a szegedi Megyeházán 37 vállalkozás részvételével.

Nem titkolt szándékkal részt szeretnénk venni Szerbia közelgő uniós előcsatlakozási folyamatában, hogy később üzleti előnyt kovácsoljunk a kialakított kapcsolatokból, a Szerbia uniós integrációja nyomán várható gazdasági fellendülésből, hangsúlyozta B. Nagy László kormánymegbízott a konferencia megnyitóján. A délszláv válság idején megtorpant a korábbi időszakban példaértékűnek mondható együttműködés, ideje új tartalmakkal feltöltve visszaállítani.

Hetvenkétezerből csak 37 jött el

Radetzky Jenő

, a Wekerle-terv miniszteri biztosa beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium által augusztusban közzétett gazdasági programról, amely a Kárpát-medencében működő kisvállalkozások nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését tűzte ki célul. A KKV-k nem kellő mértékben vesznek részt a külkapcsolatokban, ezért a kormányzat kiemelt feladatának tekinti ezek megerősítését. A Wekerle-terv a magyar gazdaságpolitika részeként hivatalos programmá vált, mely a regionális kapcsolatok kialakítását, a Kárpát-medencei vállalkozások „hálózatosodását” segíti elő, erősítve a térség vállalkozásai számára piaci pozícióikat. A térség gazdasági integrációját nagymértékben elősegítik a vegyes gazdasági kamarák és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kiépítése. Szabadkán már igen sikeresen működik az iroda, Újvidéken pedig hamarosan nyílik.

Szerbiában 350 ezer bejegyzett vállalkozás működik, ebből 72 ezer a Vajdaságban, ismertette a statisztikai adatokat Ivan Vojnić Tunić, a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara Mezőgazdasági Bizottságának főtitkára. Áruforgalom tekintetében Magyarország Németország után a második helyet foglalja el a tartományban, ami szoros gazdasági együttműködésről árulkodik. Lehet, hogy a 72 ezer vajdasági vállalkozásból nem sok a Szegeden bemutatkozott 37, de sokan megfigyelőként jöttek érdeklődni, puhatolózni, és az üzletember-találkozónak is kétségtelenül lesz folytatása hangsúlyozta Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A kiállított cégek listája igen széles

A fórumon szó volt Csongrád megye gazdasági szerepéről, potenciáljáról, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kialakításáról, a hazai és a délvidéki kamarák gyakorlati együttműködéséről. Egy előadásban bemutatkozik a magyar fogyasztóvédelmi rendszer, de az Európai Unióba szánt termékekre vonatkozó minőségbiztosítási, fogyasztóvédelmi, jogi, üzleti, pénzügyi előírásokról is tájékoztatást adnak. A kiállító cégek listája igen széles: a hagyományos vajdasági élelmiszeripari termékeken kívül (ételízesítők, tészták, mézek, édességek, sajtok, borok, pálinkák) olyan vállalkozások is éltek a szegedi bemutatkozás lehetőségével, amelyek szolgáltatásokat kínálnak: például csomagolástechnikai vagy éppen textilipari termékeket készítenek, mezőgazdasági gépek és eszközök sorozatgyártását vállalják vagy épületanyagot forgalmaznak. A rendezvényen a hamisítatlan délvidéki hangulatról nem csak az ízek és a termékek, hanem a Délikert Napsugár Táncegyüttes Möndörgő csoportja is gondoskodott.

Ezeregyszáz mintából a DiBonis a legjobb

Néhány standon szétnéztünk mi is, legelőször a szabadkai DiBonis borászat háza táján. A vajdasági Bóni László vezette DiBonis pálinkafőzde és borászat kapta a minap az I. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupa fődíját, az elismerést hétfőn adták át a szabadkai magyar főkonzulátuson. Az első ízben megrendezett világkupára tíz országból több mint 1100 minta érkezett. A 24 tagú zsűri három nap alatt választotta ki a legszebb párlatokat, a megmérettetés aranyérmeseit és championjait. A mintegy 300 magán és kereskedelmi főzde közül a szabadkai DiBonis szerepelt a legeredményesebben, így elnyerte a fődíjat. Rozsnyik Ferenctől, a borászat alkalmazottjától megtudtuk, főleg újvilági borokkal foglalkoznak, valamint pálinkákkal. Saját szőlészetük, gyümölcsösük, éttermük van, és borturizmus keretében is szívesen látják a vendégeket. Szerbia legjobb gyümölcspárlatát ők készítik, és az idei év legeredményesebb pálinkafőzdéje címet is elnyerték. Mindez azonban nem elég. A határtól légvonalban mindössze 5 kilométerre fekvő üzemben több mint 30-féle párlat készül: többek között szilvából, meggyből, cseresznyéből, kajszibarackból, bodzából, almából, szőlőből, málnából, szederből vagy erdei szamócából, de a magyarországi törvények miatt egyik nemes nedűt sem nevezhetjük pálinkának, csak gyümölcspárlatnak. Mily abszurd, Magyarországon is csak így tudják forgalomba hozni kiváló minőségű italaikat, ahol hétféle borral és ugyanennyi fajta pálinkával vannak jelen.

Világszabadalom: az ökogipsz

Nis nem a Vajdaságban található, hanem több mint 200 kilométerre Belgrád alatt, mégis az Ecotrade BG nevű egészségügyi termékek forgalmazásával foglalkozó cég is megjelent a kiállításon. A vállalat képviselője elmondta, egyedülálló termékkel rukkoltak elő, ami világviszonylatban is unikum: az ökogipsszel, amely kevésbé káros a környezetre, egyszerűbb dolgozni vele, és a páciensek is könnyebben viselik. Ázsiában és a környező országokban már kapható, Magyarországon azonban még nem ismerik. A cég igazgatója Miloje Brankovic Magyarország tiszteletbeli konzulja Nisben. A 60 dolgozót foglalkoztató vállalat látja el Szerbia összes kórházát, egészségügyi intézményét gyógyászati segédeszközökkel. A már említett ökogipsz előnye, hogy egészségesebb, mint a jelenleg is használatosak, átereszti a nedvességet, így az izzadságot is, a bőrrel megegyező PH-értéke van, ezért az orvosok kesztyű nélkül dolgozhatnak vele, formázhatják akár 8 percig is anélkül, hogy megkeményedne. Megrendelésre olyan méretet készítenek, amilyenre a vevőnek szüksége van. Ez a világ egyetlen olyan gipsze, amely nem tartalmaz semmilyen kémiai összetevőt, az emberek el sem hiszik, hogy ilyen létezik, meséli lelkesen a portékájukat kínáló fiatalember. A terméket szabadalmaztatták, levédették, a kiállítás kiváló alkalom ara, hogy a magyar piacon is megpróbálkozzanak.

Magyar termékek szerbiai forgalmazója

Sütikkel, édességekkel, borokkal megpakolt stand roskadozik. Körmöci Zoltán, a Hunga Food’s Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta, tevékenységüket két cégen keresztül végzik. A vajdasági Tiszacoop vállalat Magyarkanizsán magyar termékek szerbiai behozatalával foglalkozik. Elsősorban húsipari meg tejtermékekről van szó, az elmúlt években pedig elkezdték magyar borászok borait is kínálni. Az országban több helyen saját logisztikai bázissal rendelkeznek, egész Szerbiában terítik az árut, valamint az éttermeket is ellátják. A cég 30 magyarországi gyártót képvisel 300 termékkel, ilyen formában egyedülállóak a piacon. Hogy ezt egy kicsikét ellensúlyozzák, 2006-ban elkezdtek foglalkozni szerb termékek behozatalával a magyar piacra, leginkább a Cooppal dolgoznak együtt. Elsősorban élelmiszeripari termékeket szállítanak, snackeket, na meg Maurer Oszkár szerémségi borait is ők hozzák be. Ezek a termékek többnyire saját (Coop) márkanév alatt találhatók meg, de tárgyalnak más üzlethálózatokkal is. A Tiszacoop éves forgalma megközelítőleg 3,5 millió euró, a magyar piacra pedig nagyjából 250 millió forintnyi áru érkezik Szerbiából. A jövőben az igazgató javítani szeretne ezen az arányon. Egyre inkább trenddé vált most már Magyarországon is, a nagy üzletláncok abba az irányba próbálnak elmenni, hogy a minőségen igyekeznek javítani. Úgy pozicionálják a sajátmárkás terméket, hogy ezek egy kicsit magasabb, jobb minőséget, ár-érték arányt képviseljenek. Körmöci cége ebben szeretne partner lenni. A szegedi kiállításon többek között zombori, adai, szabadkai, nagybecskereki, monostori, zentai, újvidéki, felsőhegyi vállalkozások, cégek mutatkoztak be meglehetősen nagy érdeklődés mellett.