A kínaiakat a magyar gyógyszeripar és vegyipar érdekli

Az SZTE Konfuciusz Intézet ünnepi megnyitójára kínai üzletemberek, gazdasági szakemberek, bankárok is elkísérték a távol-keleti országból érkező küldöttséget. Közöttük volt a budapesti Bank of China vezérigazgató-helyettese, Chen Luyang, akivel a két ország gazdasági kapcsolatairól, a kínaiakat érdeklő magyar piacról, a szegedi és a sanghaji egyetemek együttműködéséről beszélgettünk.

– Azt tudjuk, hogy Magyarország miért érdeklődik Kína iránt, de Önöket mi vonzza egy kis európai országban, annak is az egyik vidéki városába, hogy itt, Szegeden nyissák meg a Konfuciusz Intézetet?

– Erre úgy tudnék válaszolni, miért választotta a Bank of China Magyarországot közép-kelet-európai központjának. Először is azért, mert országuknak jó a földrajzi elhelyezkedése, másrészt pedig a kiváló történelmi háttere miatt. Bankunk azt is megfigyelte, hogy Magyarországnak jó gazdasági alapjai vannak, és az itteni közép-kelet-európai képviselettel egyfajta hídfőállást tudunk kiépíteni, amelyen keresztül a tevékenységünket Románia, Csehország, Lengyelország irányába is kiterjeszthetjük. Szeged pedig azért érdekes, mert ifjú város, tele van fiatalokkal, rendkívül életerős, ugyanakkor itt is hangsúlyoznám a különleges földrajzi elhelyezkedést, hiszen közel van Szerbiához, Romániához.

– Melyek azok az iparágak, gazdasági ágazatok Magyarországon, amelyek felkelthetik a kínai befektetők érdeklődését?

– Magyarországnak nagyon sok hagyományos iparága van, kiemelném a gyógyszeripart, a vegyipart, köztudott, hogy a BorsodChemet felvásárolta egy kiváló kínai vállalkozás, vagy megemlíteném a telekommunikációt, ahol egy másik kínai vállalat tevékenykedik hatékonyan. Ide tartozik a gyógyszergyártás, az orvosi és gyógyászati eszközök gyártása, ezek mind olyan területek lehetnek, amelyek iránt a kínai vállalkozások érdeklődhetnek.

– A mai nap találkoztak magyar partnerekkel, és megbeszéléseket, üzleti tárgyalásokat folytattak. Születtek-e konkrét megállapodások, létrejött-e üzlet, vagy egyelőre csak ismerkedtek a lehetőségekkel?

– Igazából még csak ismerkedünk a környezettel, nincsen semmi konkrétum.

– A kínai egyetemi küldöttséggel érkező gazdasági szakembereknek fontos szerepük lehet Szeged és Sanghaj gazdasági kapcsolatainak kiépítésében és elmélyítésében. Lát erre esélyt?

– Több éve támogatjuk a Konfuciusz Intézeteket, de amit igazán fontosnak tartunk, az a párbeszéd, a kölcsönös információcsere. Úgy vélem, nagyon sok kínai ember nem ismeri Magyarországot. Az intézeten keresztül elő kell segíteni a két ország kölcsönös megismerését, főként a fiatalokra vonatkozik ez, hiszen ezen keresztül lehet további lépéseket tenni.

– Hol működik még Európában Konfuciusz Intézet, hiszen – mint hallottuk – ez a szegedi az első a régióban? Továbbá mondhatjuk-e azt, hogy az intézetek egyfajta előfutárok, ahol megalakulnak, ott előbb-utóbb megjelennek a kínai befektetők is, és a gazdasági élet is felpezsdül?

– Erre a kérdésre elég nehéz a válasz. A Konfuciusz Intézet tulajdonképpen a két ország barátságát építő hosszú távú projekt. Ez nem arról szól, hogy bármiféle közvetlen gazdasági hasznot szem előtt tartva állna elő. Egyfajta ismerkedési célt szolgál inkább, kapcsolattartó csatornának is nevezhetjük. Intézetek a legtöbb európai országban működnek, ahol biztosan tudom, az Németország, Franciaország, illetve Olaszország.