Magyarország megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy csökkentse költségvetési hiányát

Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország meghozza a szükséges intézkedéseket azért, hogy három százalék alá csökkenjen a költségvetési hiány, biztos, hogy az ország "egy fillért sem" veszít el a kohéziós támogatásokból.

A tárcavezető az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a Századvég Alapítvány által az Európai Unióról rendezett pénteki tanácskozáson azt mondta, Magyarország nem akar vitát szítani az uniós intézmények és a tagállamok, a régi és új tagállamok vagy a közép-kelet-európai és a nyugat-európai térség között.

Martonyi János

kijelentette: a bizottság javaslata, hogy 2013-tól csökkentsék a Magyarországnak szánt kohéziós támogatást, azért vitatható, mert "egy jövőbeli eseményt feltételez" - mondta, arra utalva, hogy Brüsszel még nem tudhatja, hogyan alakul a büdzsé hiánya. A javasolt szankció feltételes, tehát csak akkor lép életbe, ha a magyar kormány nem hozza meg a szükséges intézkedéseket - mutatott rá. A miniszter szerint a kialakult helyzetben mindenképpen méltányos, igazságos és korrekt megoldásra van szükség.

Balázs Péter

korábbi külügyminiszter a bizottság javaslatát megalapozottnak nevezte. Véleménye szerint az uniós intézmény körültekintően járt el. A figyelmeztetés idejében érkezett, a kormánynak megvan az esélye, hogy megtegye a szükséges lépéseket - mondta. Mint felidézte, 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, ebben az előző kormány is "tettestárs", bár "viszonylag jól navigált" abban a helyzetben. Az Európai Tanács mostani csúcstalálkozóján aláírt fiskális paktumról - a költségvetési fegyelemre vonatkozó új EU-szerződésről - Balázs Péter úgy vélekedett, a szerződés "az integráció mélyítése felé tett lépés". Ugyan két tagállam - Nagy-Britannia és Csehország - nem írta alá a dokumentumot, már az is üdvözlendő, hogy 25 ország egyet tudott érteni a megállapodás tartalmában - hangoztatta. Hozzátette: "az integráció további mélyítésében rejlik Európa sikere". Martonyi János szerint nem az az alapkérdés, hogy föderatív vagy kormányközi lesz-e Európa, hanem hogy mélyül-e az integráció, egységes marad-e az EU. A "differenciálódással", a belső csoportosulásokkal "nagyon kell vigyázni", mert "ha elkezdjük, lehet, hogy nem tudjuk abbahagyni", és túl sok törésvonal alakulhat ki az unióban - közölte. Balázs Péter szerint akkor lehetnek belső csoportosulások az EU-ban, ha "a szűkebb szoba ajtaját nem csukják be", lehet látni, mi történik odabenn, "bárki bemehet", és ehhez nem szabnak időközben újabb és újabb feltételeket. Így a gyorsabb tagállamok magukkal húzhatják a lassabbakat - mutatott rá. Martonyi János kiemelte: az utóbbi hetekben, január közepe óta javult Magyarország nemzetközi megítélése, mert a kormány egyértelművé tette, hogy nyitott a párbeszédre és az együttműködésre. Azt mondta, hogy több korábbi bírálatot az ideológiai különbségek, a pártkonfliktusok és a gazdasági érdekek sérelmei okoztak - fűzte hozzá. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt években megnőtt Közép-Európa súlya, de ez nem az európai integrációval szemben, hanem annak részeként történt. Balázs Péter egy az uniós biztosokra vonatkozó kérdésre azt mondta, az összeurópai érdeket kell képviselniük. Mint megjegyezte, uniós biztosként ő "európai ésszel, magyar szívvel" dolgozott.

Szűcs Tamás

, a képviselet vezetője köszöntőjében azt mondta, az EU nem volt kellően felkészült a gazdasági válság kezelésére, amihez a jelenleginél szorosabb integráció szükséges. "A napi politikában néhány tagállam mintha vonakodna ettől", de az elmúlt időben az unió több lépést is tett ennek érdekében - jegyezte meg.