Matolcsy: Magyarország gyorsabban csökkenti államadósságát, mint az eurózóna

Magyarország gyorsabb, fegyelmezettebb államadósság-csökkentést követ, mint az eurózóna – mondta a nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatóján.

Matolcsy György

a stabilitási törvényjavaslat legfontosabb elemének nevezte az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályt. Mint mondta, mindaddig csökkenteni kell az államadósság mértékét, amíg a bruttó hazai termék (GDP) nő. A miniszter 2012-re 0,5 és 1 százalék közötti növekedést prognosztizált. Hozzátette: az államadósság 2015-re GDP-arányosan 65 és 70 százalék közötti mértékre csökken, míg 2020 körül közelíthet az 50 százalékos szinthez. Bejelentette azt is, hogy

Simor András

jegybankelnököt arra kéri: gondolja át, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) milyen monetáris eszközökkel tudja segíteni Magyarországon a GDP növekedését.

Giró-Szász András

kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a közpénzügyi rendszer minden területére ki kell terjeszteni a jogszabályi garanciákat, ez a gazdasági élet kiszámíthatóságát szolgálja. Hozzátette: a következő időszaknak a növekedésről kell szólnia, amelyben az egyes gazdasági szektorok jelentősége átrendeződik, egyben átértékelődik az állam gazdasági szerepvállalása is. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: az államadósság csökkentésétől csak akkor lehet eltérni, ha tartósan - egy éven át - és jelentősen csökken az ország gazdasági teljesítménye. Matolcsy György a stabilitási törvény további fontos elemei között említette, hogy meghatározza az önkormányzati adósság keletkezésének szabályait, meghatározza az Államadósság Kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait, a közteherviselés szabályait, valamint a nyugdíjrendszerre vonatkozó alapszabályokat. Matolcsy György hozzátette: a törvényjavaslat 10-15-20 éves időtávot jelöl ki az államadósság csökkentésére, míg a Magyar Növekedési Terv a következő 2-3 évre vonatkozó teendőket jelöli ki, hogy milyen ágazatokban, vállalatcsoportokban, milyen külpiaci területeken vagy mely magyarországi településeken növelhető a gazdasági teljesítmény. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy a Széll Kálmán Terv, valamint a konvergenciaprogram keretében megvalósuló államadósság-csökkentés keretében idén – árfolyamtól függően – 10 százalékkal csökkentette a kormány az államadósság szintjét. "A forintban kibocsátott kötvények egy részét bevontuk" - mondta Matolcsy György. Az újraiparosítást és állami kereskedőházak létrehozását a gazdasági növekedést segítő eszközöknek nevezte a miniszter. Matolcsy György kifejtette: az országnak szakítania kell azzal a gondolattal, hogy a pénzügyi szektorból, valamint a szolgáltatásból kell növekednie, ehelyett a termelésre kell a hangsúlyt helyeznie. A nemzetgazdasági miniszter szerint a Kínában növekvő bérköltségek miatt a termelés egyre inkább visszahelyeződik Európába, az új munkahelyek bázisa pedig Kelet-Közép-Európa lehet. "Nekünk ezt a csatát meg kell nyerni" - emelte ki. A kereskedőházak létrehozásáról szólva azt mondta: a gazdaság olyan integrátoraira van szükség, amely külföldi megállapodásokat köt, és hazai vállalatokkal termeltet, így biztosít számukra piacot. A nemzetgazdasági miniszter szerint a GDP-növekedés előmozdításában nagy szerepet szán a kormány az európai uniós forrásoknak, mint mondta, ezek 95 százalékát szeretnék bevonni a fejlesztésekbe. Hozzátette: a hazai gazdasági növekedés ösztönzésében jelentős szerepet kapnak a Magyar Fejlesztési Bank, és leányintézményei, így a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitelbiztosító, illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Jelezte: az MFB erre a jövőben még további kétszer 60 milliárd forintos tőkemegerősítést kap. Matolcsy György újságírói kérdésre azt válaszolta: nem zárja ki, hogy a kormány a jövő héten kis korrekciót hajt végre a 2012-es költségvetés bevételi és kiadási oldalán, de a cél továbbra is a GDP arányos 2,5 százalékos államháztartási hiánycél tartása. A miniszter hozzátette: a módosításra azért lehet szükség, mert a kormány a korábban várt 1,5 százalék helyett 0,5-1 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol 2012-ben. A miniszter hangsúlyozta: az IMF-fel és az EU-val tervezett új szerződés nem a növekedést fogja segíteni, finanszírozni, hanem védernyőt ad ahhoz, hogy Magyarország a pénzpiacokról finanszírozza magát. Matolcsy György a jegybankkal való együttműködéssel kapcsolatos kérdésre elmondta: egyebek mellett arra kéri az MNB elnökét, hogy a jegybank indítsa újra jelzálogkötvény-programját, egyúttal indítson vállalati kötvényvásárlási programot a növekedés támogatása érdekében. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: rendszeresen konzultál Simor András jegybankelnökkel arról, hogy milyen monetáris eszközökkel lehet élénkíteni a gazdasági növekedést, hasonlóan azokhoz, amilyeneket a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed ( az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő intézmény), vagy a brit jegybank, a Bank of England alkalmaz. Matolcsy György szerint ennek lehetne egyik eleme a vállalati kötvényvásárlási program elindítása az MNB forintforrásaiból, mivel a devizatartalékokat nem lehet növekedés ösztönzésre felhasználni. Úgy vélte: a jegybank újragondolhatná a korábban elindított, ám nem túl sikeres jelzáloglevél-vásárlási programját is. Ismertette: a Magyar Bankszövetséggel olyan keretmegállapodásra törekszik a kormány, amelybe független intézményként bevonnák az MNB-t, és a jegybank állapodna meg a bankokkal egyebek mellett a likviditásbővítésről.