Végtörlesztés: Aggályokat fogalmazott meg az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) szerint a magyar gazdaság egészét és az államháztartást is hátrányosan befolyásoló hatásokkal járhat a devizaalapú kölcsönök rögzített árfolyamú végtörlesztésének lehetőségét megteremtő törvénnyel bevezetett rendszer.

Az EKB honlapján kedden megjelent vélemény szerint a végtörlesztésről szóló törvénnyel bevezetett rendszer öt szempontból is aggályos. A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére alkotott vélemény alapján a rendszer először is "a bankrendszer stabilitását jelentősen gyengítő helyzetet teremt, amely egyben valószínűleg a gazdaságra is káros átgyűrűző hatásokat fejt ki." Másodszor hátrányosan befolyásolhatja a bankok tőkepozícióját, harmadszor pedig "a bankrendszert érő azonnali kedvezőtlen pénzügyi hatáson túlmenően számos, a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintő külső hatás is felléphet" - áll a november 4-i keltezésű dokumentumban. A lehetséges kedvezőtlen külső hatások között az EKB említi az árfolyamra gyakorolt leértékelődési nyomást, az országkockázati felár emelkedését, a belföldi kamatokat felhajtó nyomást, továbbá azt, hogy a szigorúbb hitelezési feltételek következtében tovább szűkülhet a hitelezési tevékenység és gyengébb lehet a növekedés. A "jogbizonytalanság fokozódása és az érzékelt országkockázat következtében" pedig romolhat az ország megítélése a külföldi befektetők körében. Az EKB negyedik aggálya az, hogy a törvény kedvezőtlen hatást fejthet ki az államháztartásra is, ötödikként pedig egy korábbi - a devizahitel felvételét magánszemélyek számára megtiltó kormányzati intézkedésről megfogalmazott - véleményére utalva rámutatott, hogy a rendszer kérdéseket vethet fel a tőke és a fizetések szabad mozgásával, a letelepedés szabadságával vagy más uniós szabályokkal "való megfelelőség tekintetében."