Szabó Gábor: az ELI nem játék

Egy konferenciával a Reök-palotában elkezdődött az ELI lézer-kutatóközpont megvalósításának előkészítése, ahol Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a projekt gazdasági lehetőségeiről beszélt előadásában.

„A magyar lézerfizikusok nem azért kaptak 250 millió eurót, hogy játszadozzanak, szórakozzanak. Sokkal inkább, hogy a gazdasági lehetőségeket aknázzák ki az ELI segítségével” – mondta el

a szuperlézer kapcsán rendezett konferencián

tartott előadásában

Szabó Gábor

. A rektor az egyre nagyobb potenciállal bíró fotonikai piacról szólt – amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is –, ahol 2005 és 2015 között mintegy 7,6%-os fejlődést történt, becslések szerint 2015-ig 400 milliárdos forgalmat bonyolíthat le, ráadásul ez az a terület, ahol Európának vezető szerepe van: jelenleg a másik ebben az iparágazatban. „Nem véletlen, hogy dinamikus a kutatás és a fejlesztés e piacon, ahol ráadásul megférnek egymás mellett a nagyok és kicsik is” – utalt a kis és középvállalkozások lehetőségeire is a fizikus, hozzátéve, hogy a kockázati tőke egyik kedvelt területe lett a fotonikai piac. „E gazdasági háttér mellett logikus, hogy ELI-t építünk, hiszen ez lehet kontinensünknek egy fontos kitörési pontja a gazdasági világversenyben. Tíz év alatt, három helyszínre összesen közel 1,3 milliárd euró érkezik, ez bizony komoly húzóhatás” – tette világossá a kutató, kiemelve, hogy most soha nem látott összefogás, közös munka kell, hiszen ha „jó kelet-európai szokás szerint megpróbáljuk egymást a víz alá nyomni”, akkor az egész terv bukhat.

Szabó: az ELI az első hógolyó a gazdasági lavinában

Hazánk szerepével kapcsolatban Szabó Gábor kiemelte, hogy nálunk ez az ágazat az európai átlaghoz képest nem kiemelkedő, de nem is rossz. „A Szegedre tervezett ELI profilja, az attoszekundumos fényimpulzusok kutatása biztosítja a legtöbb gyakorlati lehetőséget. Ez az a technológia például, amivel lehet alkalmazni anyagvizsgálatokat tudományok széles spektrumán. Én azt szeretném, ha a világ lehasználhatóbb lézerközpontja lenne szegedi, amely kiszolgálja a társadalomtudományokat, a felhasználókat” – így a rektor, hozzátéve, hogy az igazi értékmérője a szegedi ELI-nek az ide érkező felhasználók száma lesz. „Akinek kalapács a szerszáma, az mindent szögnek fog nézni, így vannak ezzel a lézerfizikusok is, gyakran csak egymásnak beszélünk, de a szegedi ELI más lesz, gyakorlati felhasználtságú” – fogalmazott. Megtudtuk, hogy a gazdasági fejlesztés szempontjából az ELI mellékszereplő, Szabó Gábor szerint a lokális gazdaság fellendülését a lézerközpont vonzereje jelentheti majd. „Lavinának kell megindulnia, amiben az ELI az első hógolyó. Az igazi gazdasági fejlődést az ELI miatt idetelepülő cégeket jelenthetik majd” – emelte ki. Az első teendőkkel kapcsolatban kifejtette, hogy az egyik legfontosabb a megfelelő szakemberképzés, hiszen ha az ELI-projekt beindul, európai szakemberhiány keletkezhet. Másik fontos teendő, felkészíteni a magyar szereplők részvételét a beruházásban. Vállalni kell a felelősséget minden kis- és középvállalkozásnak, aki az ELI beszállítója kíván lenni, minőségi, működő, biztonságos berendezéseket kell gyártania. A harmadik lépés pedig időben megkeresni a betelepülőket a tudásparkba.