Tíz százalékkal nőtt a mezőgazdaság export

A mezőgazdaság tavalyi kibocsátása 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és elérte az 1.800 milliárd forintot. Ezt az eredményt kedvezőtlen természeti körülmények között érték el a gazdálkodók, amikor is terméskieséssel kellett számolniuk - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén, ahol beszámolt az ágazat 2010. évi teljesítményéről.

A miniszter jelezte: a kibocsátás-növekedés főként a termékek áremelkedésének köszönhető, mivel több területen is 5-15 százalékkal alacsonyabb termést takarítottak be a múlt évben a gazdák az előző évhez képest. Emlékeztetett: a mezőgazdaság tavaly 2,1 milliárd euró összegű exporttöbbletet könyvelhetett el. Ezzel jelentős mértékben - 38 százalékkal - járult hozzá a 2010-ben nemzetgazdaság külkereskedelmi a többletének a javításához. A vidékfejlesztési miniszter mindehhez hozzátette: a tárca a kormányprogramnak megfelelően megkezdte az ágazat talpra állítását. Ennek alátámasztására említette

Fazekas Sándor

, hogy a mezőgazdaságban a jövedelmezősége a múlt évben emelkedett, és elérte - a 2009-es visszaesés után - a 2008-as szintet. Azaz az ágazat növekedési pályára állt. Tavaly az ágazatban a gazdálkodóknak a tervezett 469 milliárd forint helyett 533,5 milliárd forint támogatást fizettek ki. A tárcavezető közölte a múlt évben a gazdálkodók hektáronként mintegy 46 ezer forintot kaptak területalapú támogatásként, ez az idén 56-57 ezer forint, mintegy 20 százalékkal több. Fazekas Sándor egyértelmű eredményként értékelte az ágazati tevékenységet az idei uniós soros elnökségi munkában. Kiemelte az új Közös Agrárpolitika (KAP) megalkotásához való magyar hozzájárulást, valamint példaként hozva GMO-szennyezés kezelésének ügyét is. Beszélt továbbá arról: a cél, hogy magas feldolgozottsági fokú versenyképes élelmiszereket állítsanak elő a termelők Magyarországon. Ezt kívánta segíteni a tárca azzal a múlt évben, hogy többféle hitellehetőséget is biztosított - az MFB közreműködésével - a gazdálkodók számára. A miniszter külön is hangsúlyozta a nemzeti vidékstratégia kidolgozása azt szolgálja, hogy az ágazat és a benne dolgozó emberek számara is távlatokat nyisson a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben. Hozzátette a tárcavezetés stabilizálta az állattenyésztés helyzetét. Példaként említette a belső piacok megnyitását, hozzáférhetőbbé tételét a közétkeztetésben a gazdálkodók számára. Továbbá a vágópontok rendszerének kialakításának lehetőségét, valamint a másodlagos élelmiszer-ellenőrzések általánossá tételét. Több országgyűlési képviselő is sérelmezte a nemzeti támogatási szint alacsony voltát.

Varga Géza

(Jobbik) a Nemzeti Földalap (NFA) működését kifogásolta, jelezve kevés pénz jut állami földvásárlásra.

Ficsor Ádám

(MSZP) arról beszélt, hogy a KAP 70-80 százalékban meghatározza a magyar agrárgazdaság, így a gazdák mozgásterét is. Többen fontosnak tartották a vízgazdálkodás helyzetének ezen belül is a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének támogatását. A miniszteri meghallgatást követően a jövő évi büdzsé általános vitára való alkalmasságáról tárgyaltak a honatyák. A törvényjavaslatot a kormánypárti többség megszavazta, míg az ellenzéki pártok képviselői ellene szavaztak. A kormányképviselőjének,

Kőrösvölgyi Csaba

, az NGM főosztályvezetőjének szóbeli kiegészítése főként a már ismert költségvetés-készítési elvek ismertetésére szorítkozott, azaz a jövő évi büdzsé legfontosabb célja, hogy az ország elrugaszkodjon az euró-zóna válságától. A mezőgazdaságra egyetlen fontos kitétel vonatkozott: azaz az ágazat 2012-ben várhatóan 628 milliárd forintból gazdálkodhat majd, többől mint az idén. A kormánypárti szavazatokkal - az ellenzéki képviselők nem voksai mellett - a honatyák általános vitára alkalmasnak találták a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények, valamint az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat.