Orbán: Görögország gyakorlatilag csődbe ment

Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és ha nem sikerül választ adni arra, miként lehet megakadályozni e csőd átterjedését más országokra, akkor bajba kerülhet az egész európai gazdaság, benne a magyar is - vélekedett Orbán Viktor szombaton Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú európai pártcsalád, az Európai Néppárt (angol rövidítése: EPP) vezetőinek tanácskozása előtt nyilatkozott magyar újságíróknak. Az EPP-csúcs részvevői meghatározó tényezői lesznek a vasárnap ugyancsak Brüsszelben tartandó EU-csúcstalálkozónak. "Nem fog menni a görög csőd kezelése úgy, hogy ha a rossz görög állampapírokat saját haszon érdekében megvásárló bankok helyett közpénzből akarjuk kifizetni az így keletkezett veszteséget. (...) A magánbefektetők és az európai bankok csak fussák a saját kockázatukat, és ne az adóforintokból tegyék ezt" - mondta

Orbán Viktor

. Görögországgal kapcsolatban a magyar kormányfő bírálta az európai döntéshozók "körülményeskedését", és hangsúlyozta: "az idő fogy, a baj egyre nagyobb". Szerinte az eurózónához tartozó államoknak olyan pénzügyi alappal kell rendelkezniük, "amely elég izmos és erőteljes ahhoz, hogy hihető legyen a gazdasági élet és a pénzpiac szereplői számára, hogy a bajba jutott, eurózónához tartozó államokat abból a pénzből meg lehet segíteni".

Európa sikere az ország sikerének kulcsa

Ma ilyen alap még nincs, hiszen a mostani, 440 milliárd eurós alap erre nem elegendő - állapította meg Orbán. Mint megjegyezte, számításaik szerint ráadásul abból a 440-ből már csak 290 milliárd van meg. A nagy kérdés - mondta - az, hogy lehet-e ezt az alapot emelni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a németek úgy érkeztek a mostani brüsszeli tanácskozásra, hogy nincs mandátumuk bármilyen jelentősebb tőkeemelés jóváhagyására. "Ezért könnyen lehet, hogy a holnapi csúcs csak félkész munkát végezhet majd" - vélekedett a miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte: Magyarország hosszú távú sikerének az egyik feltétele az, hogy Európa is sikeres legyen. A gyenge országok - tette hozzá - gyengítik, az erősek erősítik a többi európai országot. "Magyarország a saját útját járva erős ország akar lenni, és így akar segíteni a többieken" - jelentette ki. A kormányfő szerint Magyarországnak el kell hárítania annak a veszélyeit, hogy az európai válságkezelés során rá nézve kedvezőtlen döntések szülessenek. Ilyen lehetséges fenyegetésként említette azt, ha az adórendszerek egymáshoz történő közelítését várnák el az EU-országoktól. Ez - vélekedett Orbán Viktor - nem vezetne ki a válságból, hanem jelentősen csökkentené az ország erejét. A másik lehetséges fenyegetést abban jelölte meg a miniszterelnök, ha nem tőkésítenék fel az európai bankokat. Akad ugyanis Európában jó néhány olyan bank - érvelt -, amely feltőkésítés nélkül bajba kerülhet, és magával ránthat nemzetgazdaságokat. A kérdés - folytatta - az, hogy ki adjon pénzt a bankoknak. Elképzelhetőnek mondta, hogy erre olyan válasz születik, mindegyik ország kezelje a saját bankjait. Ez Orbán szerint magyar szempontból rokonszenves megoldás lenne, Magyarországon ugyanis az egyetlen magyar kézben levő nagybank, az OTP alkalmas állapotban van a mostaninál is súlyosabb megpróbáltatások elviselésére. A második, Magyarország számára szintén elfogadható megoldási módként azt a lehetőséget nevezte meg Orbán Viktor, hogy az euróövezet államai "dobják össze a pénzt" a saját bankjaik feltőkésítésére. A kormányfő szerint az a fontos, hogy a magyaroknak ne kelljen pénzt adniuk más országok bankjainak a kisegítésére.