Szerények a SZÉP-kártya eddigi eredményei

Rendkívül szerények a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP) értékesítésének beindítása óta eltelt két hónap eredményei a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) szakmai álláspontja szerint, amelyet kedden küldött el az MTI-nek.

A szövetség közleményében emlékeztet arra, hogy az OTP augusztus végi sajtótájékoztatóján azt közölte: az OTP Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP) alig két hónapos működése alatt több mint 600 elfogadóhellyel kötöttek partneri szerződést, eddig több mint 100 munkáltató hozzávetőleg 700 kártyát osztott ki a dolgozók között. "Véleményünk szerint ezek az eredmények rendkívül szerények" - fogalmazott állásfoglalásában az MSZÉSZ. A hazai idegenforgalom szolgáltatói, és így különösen a kereskedelmi szálláshelyek - közöttük a szállodák - üzemeltetői számára ezek a hírek azért nyugtalanítóak, mert az elmúlt években a hazai vendégek forgalma rendkívül dinamikusan nőtt, ami alapvetően az üdülési csekk fokozatosan erősödő népszerűségének, elterjedésének volt köszönhető - írta a szövetség. Hozzáteszik: az érdekeltek körében köztudott, hogy az üdülési csekk forgalmazása, kedvezményes adózása 2011. szeptember 30-val megszűnik, ennek - a szövetség szerint - várhatóan az lesz a következménye, hogy a munkáltatók kivezetik azt a munkavállalóik számára nyújtott cafeteria eszközök sorából. A SZÉP kártya bevezetése már elkezdődött, de az előzetes várakozásoknál lassabban, és a bevezetést elősegítő szükséges marketing támogatás nélkül. A kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői attól tartanak, hogy az üdülési csekk túl korai kivezetése, és az azt felváltó SZÉP-kártya az adatok szerinti lassú elterjedése negatívan hat - a 2008-2010 közötti pénzügyi és gazdasági válság miatt - egyébként is súlyos forgalmi visszaesés következményeivel szembesülő turizmusra. A KSH adatai szerint 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött összes 19,7 millió vendégéjszakának 45,3 százalékát, 2008-ban - a gazdasági válság első évében - az összesen 19,8 millió vendégéjszakának már 49,9 százalékát töltötték el hazai vendégek, azaz 2008-ban már minden második vendég belföldi volt. A szövetség szerint ebben meghatározó szerepe volt az üdülési csekk folyamatosan emelkedő népszerűségének. Az üdülési csekk forgalomból 2010. január-júliusban a kereskedelmi szálláshelyeken jelentkező 13,7 milliárd forint árbevétel - annak megadóztatása, a belföldi kereslet várttól eltérő alakulása miatt - 2011 hasonló időszakában 6,6 százalékkal 12,8 milliárd forintra, a szállodákban 8 milliárd forintról 15 százalékkal 6,8 milliárd forintra esett vissza. Ugyanebben az időszakban az üdülési csekk értékesítés 38 milliárd forintról 30 százalékkal 26,7 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a hazai szállodák 2011. első félévi 52,334 milliárd forint szobaárbevétele lényegében a 2007. első félévi 52,159 milliárd forintnak felel meg, azaz - az azóta bekövetkezett kapacitásbővülés, s a magasabb minőségű szállodák arányának növekedése ellenére - az 5 évvel korábbi szinten van. "Ebben a helyzetben különösen nagy fontossága van a belföldi kereslet ösztönzésének, a hazai üdülés erőteljesebb promotálásának, ezért szükség van az ezt támogató eszközökre" - véli az MSZÉSZ. A szövetség álláspontja szerint jelen helyzetben - mikor a kereskedelmi szálláshelyek, s közöttük a szállodák rendkívüli gazdasági, pénzügyi nehézségekkel szembesülnek - érdemes lenne megfontolni, miként lehetne gyorsítani a SZÉP-kártyák bevezetését, népszerűsítését, amelyek különösen a közelgő gyenge forgalmú téli időszakban és főleg a vidéki szállodák esetében azok túlélésében meghatározó szerepet játszhatnak. "Okvetlenül fontosnak tartanánk, ha a SZÉP-kártya elterjedéséig - véleményünk szerint - legalább 2012. december 31-ig - megmaradna az üdülési csekkek adókedvezménye is, azaz a két cafeteria eszköz együttesen szolgálná a turizmusunk számára elengedhetetlen belföldi kereslet fejlődését" - áll az MSZÉSZ állásfoglalásában.