Az energiaárak a világpiactól függenek a magyar cégvezetők szerint

A magyarországi energiaárak leginkább az energiaszolgáltatókon és a világpiaci hatásokon múlnak a cégvezetők szerint, míg a harmadik legerősebb befolyásoló tényezőnek a kormányt tartják - erre a következtetésre jutott a Policy Agenda és az Ipsos felmérésének szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből.

A megkérdezett vállalatvezetők közel négytizede állította, hogy a két tényező - az energiaszolgáltatók és a világpiac - nagyon nagymértékben van hatással az energiaárakra, további 41-41 százalékuk pedig azt, hogy hatásuk nagymértékű. A hatás erősségét mérő ötös skálán az értékelések átlaga mindkét tényező esetében 4,1 volt. A harmadik legerősebb befolyásoló tényezőnek ugyanakkor a magyar kormányt tartják a megkérdezettek, 3,7-es átlaggal. Az előállítási, beszerzési árak a kis- és közepes vállalkozások vezetői szerint már kisebb súllyal esnek latba, de még mindig nagyobbal, mint a belső piaci igények. Ugyanakkor még ez utóbbi tényezőt is egyértelműen a közepesnél erőteljesebb hatásúnak tartják a magyar energiaárakra. A kutatás szerint a világpiaci hatások kiemelt szerepét húzza alá az is, hogy a megkérdezettek héttizede, 69 százaléka szerint elképzelhetetlen, hogy a világpiaci áraktól függetlenül tartósan befagyaszthatók legyenek az energiaárak Magyarországon. Ellenkező véleményen jóval kevesebben, 16 százaléknyian vannak, míg a válaszadók 15 százaléka nem érezte kompetensnek magát a kérdés megválaszolására. A cégvezetők átlagosan a közepesnél nagyobb szerepet szánnának a kormánynak az energiaszolgáltatás szabályozásában. Leginkább a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítését várják: minden második megkérdezett szerint nagyon nagymértékben a kormány hatáskörébe kell tartoznia ennek a területnek, de további egyharmaduk szerint is nagymértékű hatásköre kell, hogy legyen a kormánynak e téren. A hatáskör mértékének erősségét az ötös skálán a cégvezetők átlagosan 4,2-ben határozták meg. A kutatás szerint ennél egyértelműen kisebb, de a közepest meghaladó mértékű kormányzati hatáskört tartanának ideálisnak a válaszadók a számlázási rendszer szabályozásában és a végfelhasználói ármegállapításban. Ezeken a területen minden negyedik megkérdezett arra szavazna, hogy a kormánynak nagyon nagymértékben legyen hatásköre e területeken, és további 28-30 százalékuk is nagymértékű kormányzati hatáskört tartana jónak. Legkevésbé a szolgáltatók belső működésének szabályozását tartják kormányzati feladatnak a válaszadók, de még e területen is négytizedük tartana előnyösnek, nagy, vagy nagyon nagy mértékű kormányzati hatáskört. Az állami vállalatok erőteljesebb jelenléte a magyar energiapiacon a válaszadók többsége szerint semmilyen, vagy legfeljebb kismértékű hatással lenne a szolgáltatási színvonalra és az árakra. Igaz, a várakozások összességében inkább pozitívak egy ilyen jellegű változás hatását tekintve. A válaszadók legnagyobb, 36 százalékos csoportja szerint, ha növekszik az állami tulajdonrész az energiaszolgáltatókban, vagy újabb állami tulajdonú energetikai cégek jelennek meg Magyarországon, az kismértékben növelné a szolgáltatás színvonalát és minimálisan csökkentené az árakat. Ezzel szemben 32 százalék semmilyen - a fogyasztókat érintő - változásra nem számítana ebben az esetben. Tizenöt százaléknyian viszont jelentős előnyét vizionálják a kutatás szerint az állam nagyobb szerepvállalásának, szerintük az jelentősen növelné a szolgáltatási színvonalat és nagymértékben csökkentené az árakat. A kis- és középvállalatok körében végzett felmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették.