Európai minta lesz a Duna-stratégia

Európai modellé válik a Duna-stratégia, más uniós tagországok is át kívánják venni a magyar elnökség idején formálódó regionális fejlesztési módszert - mondta Martonyi János külügyminiszter kedden az Országgyűlés EU-elnökségi munkacsoportjának ülésén.

Martonyi János

a soros uniós elnökség eddig elért eredményeit és a következő három hónap feladatait ismertetve kiemelte: a Duna-stratégia úgynevezett makroregionális fejlesztési stratégia, amelynek szemléletét mások, a Duna vízgyűjtő területén kívül elhelyezkedő országok és régiók is át kívánják venni. A magyar elnökség idején alakuló stratégia "egyfajta modellé válik, amelyet mások is alkalmazni akarnak" - hangsúlyozta a külügyminiszter. A hivatalos nevén Európai Duna Régió Stratégia várhatóan az Európai Tanács júniusi ülésén nyeri el végső formáját, az állam- és kormányfők jóváhagyásával. A magyar elnökség teljesítményét értékelve Martonyi elmondta: a siker egyik mércéje az lehet, hogy előrébb haladt-e az integrációs folyamat 2011 első félévében. Ebből a szempontból "rendkívül sikeres a magyar elnökség első három hónapja", hiszen a márciusi uniós csúcson "sokak meglepetésére" elfogadták az átfogó gazdasági csomagot. Európa ezzel "kétségkívül erősebb lesz gazdasági, politikai, intézményi értelemben és a közös pénzt tekintve is" - mondta a külügyminiszter. Ugyanakkor "a második félidő még nehezebb lesz", mert a gazdasági kormányzást erősítő hat jogszabályból álló csomagról létre kell hozni a megállapodást az Európai Parlamenttel - tette hozzá. A második három hónap fő feladatai közül Martonyi János a Duna-stratégia mellett kiemelte a roma integrációs stratégia kidolgozását. A külügyminiszter szerint "reális az esélye annak", hogy a júniusi uniós csúcson elfogadják ezt a stratégiát is. Jelentkeznek új kihívások, új problémák is, elsősorban a migráció, a nemzetközi vándorlás kérdésében, amelynek megítélésében nagy a megosztottság a tagállamok között - mondta. Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban Martonyi rámutatott: a technikai feltételeknek Románia után most már Bulgária is megfelel, ebben az értelemben tehát nincs akadálya a belső határellenőrzés nélküli uniós övezet kiterjesztésének, ezt azonban ellenzi "legalább kettő, de akár több tagállam is". A magyar elnökség kompromisszumra törekszik. "Reményeink szerint ki is tudunk alakítani egy olyan megoldást, amely elfogadható román és bolgár barátainknak", és a csatlakozást egyelőre nem támogató országoknak - mondta Martonyi.

Mesterházy Attila

MSZP-s frakcióvezető, a munkacsoport társelnökének a magyar elnökség "negatív hozadékára" vonatkozó kérdésére válaszolva a külügyminiszter kifejtette: nem volt szerencsés az induláskor, hogy "bizonyos belső ügyeink az európai pártpolitika kellős közepébe kerültek, mert odakerültek, és bizonyos szempontból talán még most is ott vannak." Ugyanakkor "egy pillanatra sem hagyjuk magunkat eltéríteni az uniós elnökségi feladatok teljesítésétől. Mi a feladatok lelkiismeretes, tisztességes, megfelelő színvonalú ellátására összpontosítunk. Meg is csináljuk, és ezt mindenki érzi, most már legalábbis" - mondta Martonyi János. A schengeni bővítésre a magyar elnökség idején várhatóan nem történik meg, ez azonban - mint Martonyi János mondta - nem elsősorban Magyarország számára kedvezőtlen fejlemény. "Nem presztízskérdésről van szó" - hangsúlyozta a külügyminiszter. Ugyanígy nem Magyarország számára volna kedvezőtlen fejlemény, ha nem fejeződnének be június végéig az uniós csatlakozási tárgyalások Horvátországgal. Mindez az európai integráció és a bővítési folyamat szempontjából volna hátrányos. A néhány hónapos csúszás "nagyon komoly kockázatokat vet föl" a bővítést illetően, és megkérdőjelezi az integráció hitelességét. Ez az igazi gond, ezt kell megérteni - hangsúlyozta Martonyi János.