Gazdaság

Szegedi gázerőmű: fórumot tartott a Greenpeace + FOTÓK

Szegedi gázerőmű: fórumot tartott a Greenpeace + FOTÓK

2011. február 17., csütörtök
Szegedi gázerőmű: fórumot tartott a Greenpeace + FOTÓK
A Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) területén 2012-2015 között felépülő gázerőműről rendezett fórumot a Greenpeace az M Klubban, melyre meghívták a Szeged Energia Zrt. képviselőit. A mintegy ötven részvevő előtt, nem igazán ideális körülmények között megtartott beszélgetésen Szőcs Mihály vezető projektfejlesztő mutatta be a beruházást. Az már köztudott, hogy Szegeden, a logisztikai központ területének egy jelentős részén kombinált ciklusú gázerőmű építését helyezték kilátásba. Korábban a beruházást előkészítő döntésmechanizmust kifogásolta az LMP szegedi szervezete, és a nem megfelelő lakossági tájékoztatást hiányolta. A Greenpeace meghívására szerda este az M Klubban az erőmű építését, tervezését, előkészítését végző Szeged Energia Zrt. képviselői mutatták be a beruházást. Ugyan a prezentáció technikai feltételei nem voltak teljesen jók – szűk, levegőtlen pincehelyiség, nem megfelelő hangosítás – a jelenlévők átfogó képet kaphattak a projektről.

A Szeged Energia Projekt

A szegedi székhelyű vállalat tulajdonosai a független erőművi fejlesztésekkel foglalkozó svájci Advanced Power AG, valamint a Siemens pénzügyi divíziójához tartozó Siemens Project Ventures GmbH. A Szeged Energia Zrt. földgáztüzelésű, kombinált ciklusú gázturbinás (KCE) erőmű építését tervezi Szegeden, melynek tervezett kapacitása 920 megawatt, ami 1,3 millió háztartás villamosenergia-ellátását képes biztosítani. A 160 milliárd forintos (600 millió eurós) teljes beruházási érték mintegy egyharmadát a befektető helyben tervezi elkölteni, számottevően erősítve a város és a régió gazdaságát. A környezetkímélő, földgáztüzelésű erőmű a jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiát hozza Szegedre. A projekt az üzemeltetés során több 50-100 munkahelyet teremt – elsősorban magasan képzett erőművi és villamosipari szakemberek számára –, míg az építési fázisban a munkaerőigény elérheti akár az ezer főt is.

A KCE gázerőmű működése

A kombinált ciklusú gázturbinás erőműveket (KCE vagy CCGT erőmű) úgy alakítják ki, hogy a tüzelőanyagként használt földgázban lévő energiamennyiséget a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák. A hagyományos energiatermelő létesítmények közül a KCE erőművekkel lehet a legmagasabb, 58%-os hatásfokot elérni. A kombinált ciklusú erőműben földgázt juttatnak az erőmű gázturbinájába, és azt villamosenergia-termelés céljából elégetik. A folyamatból távozó forró fáradt gőzt tovább hasznosítják azáltal, hogy egy hőhasznosító kazánon áramoltatják át. Itt nagy nyomású gőzt állítanak elő vele, ami egy gőzturbinát meghajtva további villamos energiát termel. Végül, a gőzturbinából távozó, kicsapódó gőz víz formájában visszakerül a hőhasznosító kazánba. Ezt követően a fáradt gőz a kéményen keresztül távozik. Ezzel megvalósul a kombinált ciklus, mely biztosítja az erőmű hatékonyságának maximális kihasználását. A megtermelt elektromos áram egy kapcsolóberendezésen keresztül a nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatba kerül. A hűtőcellákban vízzel és levegővel hűtik le a kondenzációs folyamatból visszamaradt hőt, mielőtt az a légkörbe távozna. Az ásványi tüzelőanyagok (szén, olaj) égése során szén-dioxid (CO2) keletkezik. Ez egy úgynevezett üvegházhatású gáz, mely globális szinten káros hatást fejt ki az atmoszférára. Maga a szén-dioxid gáz nem mérgező, hiszen az emberek is ezt lélegzik ki. A KCE erőművek körülbelül feleannyi szén-dioxidot termelnek, mint a korszerű széntüzelésű erőművek. A kéményen keresztül távozó anyagok normál üzemben színtelenek és nem láthatóak, levegőből, vízpárából és szén-dioxidból (CO2) állnak. A kibocsátott nitrogén-oxid és szén-monoxid szintek messze a megengedett határértékeken belül lesznek. Esetenként, nagy hidegben és a levegő magas páratartalma mellett füstszerű kicsapódás jelenhet meg, ami azonban nem más, mint vízpára.

Miért pont Szeged?

Magyarország összes villamos energia termelése 9200 megawatt, amelyből a tervezett szegedi létesítmény közel 10 százalékot adna. A beruházó képviselői elmondták, hogy Szegedre hosszas és alapos keresés után esett a választásuk, mivel az infrastruktúra fejlettsége megfelelő alapot jelentett a további tervek elkészítésére. A terület a nagynyomású kiskundorozsmai gázvezetéktől közel 4 kilométerre, a sándorfalvi nagyfeszültségű vezetékrendszertől ugyanekkora távolságra, a hűtővízhez szükséges forrástól, a Tiszától pedig 11 kilométerre van, így a működtetéshez szükséges valamennyi forrás ideálisan igénybe vehető. Az erőművet 25 évre tervezik, és működése során százmilliós nagyságrendű adó áramolhat be Szeged költségvetésébe. A tervezett kombinált ciklusú erőmű megépítéséhez és üzemeltetéséhez számos engedély beszerzése szükséges. Az engedélyeztetési folyamat keretében szakértők vizsgálják és mérik fel az erőmű összes lehetséges hatását az emberekre, növényekre, állatokra, a vízre, a levegőre, az éghajlatra, a talajra, a tájképre és a kulturális örökségre. A szükséges eljárásokat, beleértve a kockázatmérséklő intézkedések felmérését és esetleges kiegészítését, az illetékes szakhatóságok folytatják le. A cég képviselőjének elmondása szerint a tervezési folyamat legelején már 16 civilszervezettel felvették a kapcsolatot, ebből hattal jelenleg is tartják a kapcsolatot, köztük a Védegylettel és a Csemete egyesülettel is.

Jelenlegi állapot

A SZILK adott területének átminősítése, a szükséges rendezési tervek elkészítése jelenleg a szegedi önkormányzat hatáskörében van. 2010 november közepén a Szeged Energia Zrt. a hivatalos engedélyeztetési folyamat első lépéseként benyújtotta az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a beruházás várható környezeti hatásait feltáró konzultációs dokumentumot, mellyel hivatalosan kezdetét vette az előzetes konzultációs eljárás. Ezt követően kerül sor az engedélyek kiadására. Az építkezés kezdetét 2012-re teszik, bejezése 2015-re várható, majd legalább 25 évig fog működni az erőmű. A gáz forrása a leendő szállítótól függ. A megtermelt elektromos áramot valószínűleg egy nagybani átvevő, például közműszolgáltató vagy energiakereskedő vásárolja majd meg. A projekt fejlesztési szakaszában a cég már megkezdte a tárgyalásokat a legmegfelelőbb piaci szereplőkkel a hosszú távú gázszállítási és áramvásárlási szerződésekről.

A felmerült kérdések

A fórum résztvevői szerint a gázfüggőség irányába eltolódó energiapiaci függőséget kifogásolták, illetve felvetették, hogy a 2050 utáni időszakban a villamosenergia-termelésnek már 90-95%-ban megújuló forrásból kellene származnia. Kifogásolták az erőmű alacsony, alig száz fős munkaerőigényét, illetve a helyszínt, mivel szerintük az uralkodó szélirány miatt a még oly csekély kibocsátás is a város felé irányul. A beruházó cég képviselői – Adrian Bobula projektvezető és Szőcs Mihály vezető projektfejlesztő – megpróbálták az aggályokat eloszlatni. Elmondásuk szerint jelenleg a megújuló energiaforrások használata 10-15 százalékos, amit csak fokozatos fejlesztéssel lehet a 2050-es elvárt szintre fejleszteni. Ezek a kombinált ciklusú gázerőművek pont erre a 40 éves, átmeneti időszakra jelentenek megoldást. A gázfüggőséggel való együttélés – ami nemcsak az országra, hanem az egész világra jellemző – az elkövetkezendő évtizedek egyik problémaforrása lehet, de ezzel együtt az olaj- és széntüzelésű erőműveket fokozatosan le kell állítani. Magyarország több irányból is keresi ennek a függőségnek a tompítását, így a tervezett nemzetközi gázszállító-hálózat is ezt a célt szolgálja. A benyújtott hatástanulmányok elbírálása már a magyar hatóságok dolga, az engedélyeket is ők adják ki. A cég képviselő szerint azonban ezek a tanulmányok részletesen igazolják azt, hogy a károsanyag-kibocsátás, a várható környezeti hatások jelentősen alatta maradnak a szigorú európai normáknak. Ugyan az erőmű működése után sem lesz olcsóbb a villamosenergia a szegediek számára, a befolyó adókból a város mégis olyan plusz bevételre tehet szert, amelyből számtalan, a lakosságot közvetlenül is érintő cél valósítható meg. Szőcs Géza közölte, hogy idén Szegeden egy projektirodát is megnyitnak majd, ahol az erőmű építéséről bárki megkaphatja az őt érdeklő információt, illetve bemutatta a cég internetes oldalát is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.