Belváros – Centrum nélkül: bezárt a szegedi Skála

Bár mindenki munkahelyteremtést ígér, mégis hétfő óta egy nagyobb foglalkoztatóval lett szegényebb a szegedi belváros. A kínai bérlő – a kiragasztott tájékoztató szerint – szegedi áruházában „befejezte a kereskedelmi tevékenységet”. Az árnyalt fogalmazás azonban egyet jelent: bezárták az üzletházat.

Információink szerint az épület egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég tulajdonában van, a Skála névhasználati joga ugyanakkor egy kínai családi befektetők által birtokolt cégé – mely a cégbírósági adatok szerint 2003 óta felszámolás alatt áll – és 2008-ig érvényes bérleti szerződéssel rendelkezett öt budapesti és tizenhárom vidéki üzletházra is. A most bezárt szegedi Skálát szintén egy kínai vállalkozás bérelte tovább. Az országban az épület tulajdonosa több nagyívű fejlesztési tervvel is előállt az áruházakkal kapcsolatban, melyeket mindig a helyi viszonyokhoz próbáltak igazítani. Így Szegeden például a „Centrum-gödör”-ként is ismert telket szerették volna összekapcsolni az áruházzal. A Centrum Áruházak eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab” megnyitásához. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek, 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték. 1997-ben tulajdonosváltás történt, mivel a német Tengelmann-tulajdonban lévő Skála Coop Rt. többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt.-ben. Az új vezetés 1999-ben úgy döntött, hogy a Skála és a Centrum Áruházak egyesüljön, és így létrejött a Skála és Centrum Rt. Ezt követően a két áruházlánc profilja keveredni kezdett, de végül a Skála lett a nyerő, és a Centrum Áruházakat felváltotta a Skála márkanév.

A Skála a magyar kiskereskedelem meghatározó szereplője volt. Az első áruházukat, a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruházat 1976-ban nyitották meg, melynek igazgatója

Demján Sándor

lett, aki merőben új kereskedelmi filozófia alapján vágott bele az áruház létrehozásának. A Skála évtizedeken keresztül egyet jelentett a széles választékkal, ami különösen a hiánygazdaságban volt kiemelkedő teljesítmény és az egész magyar kiskereskedelem irányát meghatározta. Fénykorában szinte minden nagyvárosban jelen volt, reklámfigurája, a Skála Kópé nemzedékek kedvencévé vált, reklámszlogenjei széles körben voltak ismertek („Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké!”). A nyolcvanas években valóságos Skála-birodalom jött létre, a vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televíziógyártásig szinte mindennel foglalkozott. A vállalat a rendszerváltás előtt nem sokkal, 1988-ban felvette a részvénytársasági alakot, s tevékenységét Skála-Coop Rt. néven folytatta. A kilencvenes években a Skála-Coop igyekezett megszabadulni a kiskereskedelemmel össze nem egyeztethető üzletágától, a gyengébb műszaki állapotú és kisebb alapterületű áruházakat eladták, néhányat bére adtak, ennek ellenére nem vált be az új üzletpolitika. A Skála Budapest Nagyáruház, a Skála Metro, a Luxus és a Campona kivételével 2005-ben három lépcsőben eladták, illetve bérbe adták a még megmaradt áruházakat. A kiürített szegedi Skála további sorsa az épület tulajdonosának kezében van, de a hazai és a helyi gazdasági viszonyok ismeretében, valamint az épülő Árkád üzletközpont közelsége miatt gyors újranyitás, átalakítás nem várható, viszont tény, hogy közel ötven munkahellyel kevesebb van most a városban.