Csaknem 233,5 millió forintot nyert Mórahalom arra, hogy vízrajzilag feltérképezze a Homokhátság feltáratlan területeit, és az információt gazdasági, társadalmi és környezeti célok elérésére felhasználja. A beruházás központjaként Mórahalmon megépül a Monitoring koordinációs és képzési központ. A projektre azért van szükség, hogy a területfejlesztéshez jobban megismerhessék a vizek viselkedését, így például a Homokhátság egyes területeinek belvíz-veszélyeztetettségét. A klímaváltozás, a fokozatosan szárazabbá váló időjárás hatására eltűnnek a felszíni vízkészletek, ami a Homokhátság elsivatagosodásához vezethet. "Felmerült a kérdés, hogy ha intézményes vízpótlást építenénk ki, mekkorára és milyenre lenne szükség. Amikor 3-5 átemelőn keresztül juttatjuk ide a Tiszából a vizet, elengedhetetlen, hogy napi adataink legyenek, amihez viszont kell a mostani projekt során kiépülő észlelő hálózat. Ennek segítségével vezéreljük majd azt a homokháti vízpótló rendszert, amellyel plusz vízkészlet jelenhet meg ebben a térségben" - közölte Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) osztályvezetője. A projekt jelentősége, hogy lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló vízforrásokat sokkal hatékonyabban használják fel. A beruházás jól illeszkedik a homokháti térség már több évre visszamenő vízgazdálkodási-fejlesztési koncepciójába, amely első körben a Nagyszéksós-tó vízrendszerében megvalósult vízpótlási, vízvisszatartási projekttel indult meg. Létesülni fog egy monitoring központ is, amely lehetővé teszi, hogy minden érintett - így például a gazdák - az igényeiket leadva a vízpótló rendszer részesei lehessenek. Innen vezérlik majd a rendszert, itt hangolják össze az igényeket és a készleteket - tudatta a szakember. A Tiszából felhozott vizet öntözésre szeretnék használni. Az igények pontos kielégítéséhez komoly előrejelző és informatikai rendszerre van szükség ahhoz, hogy pontosan tudják, mikor mennyi öntözővízre van szükségük a gazdálkodóknak. A vízhozam- és talajvízszintmérő-állomásrendszer pontosan jelzi a vízhozamok alakulását, és megmutatja, hogy alkalmazkodva a növényi kultúrákhoz, mennyi vizet kell felpumpálni a Tiszáról a Homokhátságra. "Két évünk van arra, hogy a vízpótló rendszert is kiépítsük, utána pedig felálljon az az öntözési szövetkezet, amelyik ennek a fenntartási költségeit biztosítani fogja, hiszen ahhoz, hogy az ide feljutó öntözővíz hasznosuljon, és fizetőképes kereslettel találkozzon, a vállalkozókat öntözési szövetkezetbe kell szerveznünk. A gazdálkodók részéről a szövetkezet fenntartása nem jár költséggel, csak az öntözővíz igénybevétele" - mondta el portálunknak Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, országgyűlési képviselő. Jelenleg altalajvizet használnak az öntözésre. "A következő időszakban európai szinten édesvíz-hiánnyal számolnak a szakemberek, ezért is szükséges felszíni vizeket hozni ebbe a térségbe. Előbb-utóbb ugyanis az édesvízkincset és az egészséges ivóvizet valószínűleg Európa védeni fogja, az öntöző célú hasznosítás korlátok alá kerülhet - ez a Homokhátság végét jelentené. Emiatt kell előregondolkodnunk" - hangsúlyozta a polgármester. A rendszerváltás után egyébként több kormány több programmal próbálta megoldani az elsivatagosodás és a vízutánpótlás ügyét, de valójában konkrét lépésekre nem került sor. Most az európai uniós források lehetővé teszik ezt. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, 2012 márciusáig valósul meg. Hallgassa meg a Nógrádi Zoltánnal készített hanganyagot!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.