Vigyázat, aranyláz! – Nepperek járják az országot
Avagy hová tűnik a nemzet aranya?
Aranyat az utcáról
A Vám- és Pénzügyőrség a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV.29.) Kormányrendelet alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi, Piacfelügyeleti, Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósággal (NEHITI) közösen végzi a nemesfémtárgyakra vonatkozó tevékenységek ellenőrzését. A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának illetékességi területén (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun Megyében) 2009. évben a vám- és pénzügyőri hivatalok ellenőrei a NEHITI munkatársaival összesen 69 nemesfém forgalmazással foglalkozó vállalkozást ellenőriztek. Az ellenőrzések során az alábbi megállapításokat tettük: • 2 esetben NEHITI felszólítás a pénzmosás elleni belső szabályzat bemutatására • 1 esetben összesen 17 db nemesfémből készült termék további vizsgálatra berendelésre került a NEHITI-hez • 5 esetben a fémjelzési szabálysértés megindítása a NEHITI értesítése alapján • 1 esetben a szakképesítést igazoló bizonyítvány nem volt a helyszínen az ellenőrzés során • 15 esetben az adott címen, a NEHITI engedély alapján nyilvántartott tevékenység már korábban megszűnt, melyről a NEHITI részére értesítést az érintettek nem küldtek • 1 esetben a működési engedély módosítására (javítás és zálogból visszamaradt ékszerek kereskedelmi forgalmazása) lett felszólítva az ellenőrzött gazdálkodó.
Több érdekelt felet is megszólítottunk, kényes ügyről lévén szó, talán nem meglepő, mindenki csak név nélkül vállalta a beszélgetést. A nemesfém-kereskedelem szigorú szabályozás alá esik, üzleten kívül ugyanis nem forgalmazható sem drágakő, sem nemesfém, vagy abból készült ékszer. Mégis házalva, utcán, mindenhol adják-veszik az aranyat. „Elszabadult a pokol, az arany felvásárlásával a cigányság gazdaságilag padlót fogott” – fogalmaz az egyik zálogház alkalmazottja. „Köztudott, hogy a romák mindig is aranyban tartották értékeiket, ezért a ló és az említett nemesfém jelenti számukra az igazi értéket. Most az utolsó tartalékaiktól is megszabadítják őket. Többségük nem gondol a jövőre, mi lesz, ha majd elfogy az ékszerért kapott pénz, és nem lesz mit a zaciba adni, ahonnan már nem számíthat segítségre” – részletezi. Minden jel arra utal, hogy a hirtelen aranyfelvásárlási láz mögött tehetős üzletemberek, tőkeerős vállalkozók, jól szervezett hálózatot üzemeltető nepperek állnak, akik a begyűjtött aranyat külföldre szállítják, beolvasztják, majd vegyszeres kezeléssel 99,99 százalékos tisztaságú befektetési aranylapocskák formájában hozzák vissza. Ez több szempontból is káros az országra nézve: egyrészt kikerül az országból az arany, másrészt ennek hatására csökkenni fog a zálogházak és ékszerüzletek forgalma, az emberek pedig felélik utolsó tartalékaikat. Egy országos hálózattal rendelkező szaküzlet vezetője megerősítette a leírtakat, ők is tapasztalják a nem mindennapi aranybumot. Szerinte a gazdaságin kívül szociális problémát is indukál az aranymizéria. A fővárosban már korábban megkezdődött roham Szegedre is begyűrűzött. Hogy mi lesz a vége, senki sem tudja. A magyar lakosság rövid idő alatt megszabadul családi ékszereitől, de mikor vásárolja majd ezeket vissza? Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra megerősödjön az a társadalmi réteg, amely most az utolsó bevethető értékek pénzzé tételével még lejjebb csúszik a társadalmi ranglétrán? 
