Szerbia vízummentessége már érződik a Dél-alföldi régióban

Több mint 23 ezer ügyfele volt a Dél-alföldi régió bevándorlási hivatalának 2009-ben; elsősorban engedélyek kiállításáért fordultak hozzájuk - mondta Petrik Orbánné regionális igazgató hétfői, szegedi sajtótájékoztatóján.

A szakember közlése szerint Szerbia decemberi vízummentessége már érzékelteti hatását. Addig a szerb állampolgárok csak vízummal érkezhettek, még rövid időtartamra is, most viszont a mentességet élvezők - akiknek új útlevelük van - már a magyar hatóságnál is benyújthatják az uniós tartózkodásra vonatkozó kérelmet. Ezzel már több százan éltek - tette hozzá az igazgató. A tartózkodási kérelmekről szólva elmondta, hogy az uniós állampolgárok hosszabb időre – öt vagy tíz évre - kapnak tartózkodási engedélyt, így az előző évhez képest 20 százalékkal csökkent a kérelmezők száma, tavaly több mint 2800 volt. A harmadik országbeli állampolgárok kérelmeinek száma szinte megegyezik az előző évivel, viszont a hosszabbítások iránti kérelem mintegy 20 százalékkal emelkedett. 2009-ben mintegy háromezren fordultak a hivatalhoz harmadik országból - sorolta az adatokat. A letelepedések száma minimális mértékben csökkent, túlnyomó többségben a Szerbiában élő magyarok folyamodnak ilyen engedélyekért. Szeged, egyetemi városként nagyon színes, az uniós kérelmezők majdnem fele egyetemista, csakúgy, mint a harmadik országból érkezőké - fejtette ki az igazgató.

Végh Zsuzsanna

, a Bevándorlási Hivatal főigazgatója a sajtótájékoztatón az igazgatóság munkáját rendkívül pozitívnak értékelte, megjegyezve, hogy az a harmadik legnagyobb ügyforgalmú egység az országban. Közlése szerint nagy kihívást jelentett a régió számára a menekültek számának növekedése. Szeptemberig úgy tűnt, megduplázódik a menekültek száma a 2008-as évhez képest. A folyamatot azonban ősszel lelassította a koszovói menekülteket ért vízi baleset, amellyel az ellenőrzések még inkább fokozódtak - mondta Végh Zsuzsanna. Az országos helyzetről szólva kifejtette: 2004 óta Magyarország egyre nagyobb vonzerőt jelent a külföldiek számára, és egyre többen vannak itt huzamosabb ideig, vagy a végleges letelepedés szándékával érkeznek. Tavaly év végén több mint 216 ezer külföldi rendelkezett olyan okmánnyal, amely huzamosabb ideig biztosított jogot az országban való tartózkodásra. Ez a megelőző évhez képest 16-17 százalékos növekedést jelent. Legtöbben uniós polgárok voltak, meghatározóan román, német, szlovák állampolgárok, míg harmadik ország polgárai közül elsősorban szerbek, ukránok érkeztek, de nagy számban élnek Magyarországon kínai állampolgárok is. A kérelmek száma valamelyest visszaesett tavaly, ami elsősorban a gazdasági helyzet negatív hatásának tudható be, hiszen általában a jövedelemszerzés az elsődleges indok a tartózkodási okmány kikérésére - magyarázta a főigazgató. Érdekesség, hogy az illegális migráció az európai tendenciákkal szemben növekszik Magyarországon, míg a tagállamokban 22 százalékos a csökkenés, addig Magyarországon 35 százalékos a növekedés - jegyezte meg. Legnagyobb arányban Koszovóból érkeznek menekültek, akik elsősorban gazdasági migránsok, nem valódi menedékjogra szorulók. Emellett megtízszereződött az afgán kérelmezők száma, ami sajátos magyar vonatkozás lett a régióban, a szomszédos uniós államokban ez ugyanis kevésbe gyakori - mondta a főigazgató.