TEÁOR-bomba hatástalanítva

Aki eddig nem lépett a TEÁOR-szám ügyében, ezután ne is tegye, ugyanis az igazságügyi és rendészeti kormányzás tervei alapján elkészült az új jogszabály a szakmakódokkal kapcsolatos vállalkozói teendőkről.

A kódok ezentúl kizárólag a vállalkozások működésével kapcsolatos statisztikai és adóigazolási célokat szolgálhatnak - nyilatkozta az illetékes szakállamtitkár. A meglévő számokat törlik a cégjegyzékből, az újakat nem rögzítik, tehát TEÁOR-mentes lesz a nyilvántartás. Több százezer egyéni vállalkozó és gazdasági társaság jogi képviselője mentesül attól a tortúrától, hogy TEÁOR-váltás ürügyén a telephely engedélyétől a tevékenységéig felülvizsgálják vállalkozását. Így a piaci szereplők nem kis költséggel járó bürokratikus tehertől mentesülnek. Miért is volt tulajdonképpen szükség a múlt év óta tartó hercehurcára? Egy EU-rendelet a tagállamok számára kötelező érvénnyel írta elő, hogy a korábbi TEÁOR-besorolásokat (03), át kell kódolni mind az egyéni vállalkozók, mind pedig a társas vállalkozások esetében az egységesen alkalmazott számoknak (08) megfelelően. Erre azért van szükség, mert nyelvi/fordítási nehézségek miatt az egyes tevékenységek egyértelmű beazonosítását csak az anyaországban (a gazdasági társaság székhelyén) elvégzett számbesorolással lehet azonosítani. Mivel az EU-ban nemcsak polgárok telepedhetnek le szabadon bármely ország területén, de a vállalkozások is, szükség volt a TEÁOR-számok (azaz az egyes gazdasági tevékenységek egységes ágazati besorolási rendszere) egységesítésére. Számos külföldi cég Magyarországon, és egyre több hazai vállalkozás külföldön működtet céget vagy leányvállalatot. Ezek eddig mind kettős TEÁOR-besorolással rendelkeztek, hiszen az anyacég az alapító országét, a leányvállalat pedig a befogadóét alkalmazta. E kettő korábban nem feltétlenül volt azonos. Adózási szempontok miatt a jelenség számos problémát okozott. A rendelettel tehát azt szeretnék elérni, hogy az EU-ban végzett gazdasági tevékenységek nehézkesen egyesíthető elnevezését olyképpen változtatnák át számkódra, hogy az valamennyi tagállamban azonos legyen. A TEÁOR-egységesítés érdekében vállalta az átkódolás kötelezettségét Magyarország először 2007 végére, majd 2008 közepére, később pedig az idei év végére elvégezni.

Miért fizetős, ami máshol ingyenes?

Azért kellett módosítgatni a határidőket, mert az okmányirodákban túljelentkezés és állandó tumultus alakult ki, sem ők, sem a cégbíróságok nem voltak felkészülve a váratlan rohamra. A helyzet elfogadhatatlan voltát jelzi, hogy a társas vállalkozások kaptak csupán hosszabbítást az év végéig a 41/2007. (VIII. 29.) IRM-rendelet (Cvhr) által, de az egyéni vállalkozók nem. Ezt a súlyos egyenlőtlenséget az APEH állásfoglalásban igyekezett feloldani, kiterjesztve a határidőt számukra is az év végéig. A legtöbb EU-s tagállam gyakorlatával ellentétben nálunk olyan rendelet született, hogy amennyiben a TEÁOR-számok átfordítását nem sikerül az APEH-nek elvégeznie, úgy a vállalkozásoknak, illetve a vállalkozóknak maguknak kell - 200 000 és 500 000 forint közötti büntetés kilátásba helyezése mellett - az átfordítani nem tudott kódszámú tevékenységeiket besorolni az egyes vállalkozási kategóriákra előírt eljárás alapján, és azt az APEH-nek, az okmányirodának és a cégbíróságnak bejelenteni. Az igazság kedvéért illik megjegyezni, hogy az átsorolással járó eljárási illetéket, közzétételi díjat az állam nem kérte az érintettektől megfizettetni. Az mégis pénzbe került, hiszen az új számkódot csak a cégbíróságon, ügyvédek által lehetett bejelenteni, a vállalkozóknak meg kellett fizetniük a 20-50 000 Ft között mozgó, a cégeknek pedig a közel 100 000 Ft ügyvédi illeték díját. Megkérdezett adószakértők szerint a kormányzati körökben jól bejáratott jogászlobbi is megtalálható a cseles akció mögött, amelynek célja, hogy újabb és újabb megbízást harcoljon ki az ügyvédeknek. Tehát a bürokrácia közvetlen anyagi érdekei sejthetőek az események hátterében. Ezzel magyarázható az is, hogy néhány jegyző, illetőleg okmányiroda az egyszerű adminisztratív közigazgatási eljárást tévesen úgy értelmezte: ezekben az esetekben olyképpen kell eljárni, mintha új vállalkozási tevékenység engedélyezésére kerülne sor.

Hivatali packázások?

A TEÁOR-számok átváltása során vizsgálni kezdték az eddig nem követelt szakmai jogosultságot, a telephely meglétét stb., holott ezt a törvény által előírt eljárás nem kívánja meg. Ezzel a froclizással nemcsak rengeteg felesleges bosszúságot, időt rabló eljárást zúdítottak a vállalkozók nyakába, de több esetben bevonták a hosszú évek óta jogszerűen működő vállalkozó igazolványát, korlátozták eddigi tevékenységét. Több vállalkozás emiatt veszélybe került, vagy egyszerűen működésképtelenné vált. Az említett „önkényes engedélyezési eljárás" miatt nem egy vállalkozó kényszerült arra, hogy színlelt szerződést kössön olyan személlyel, aki érdemben nem vesz részt a tényleges vállalkozási tevékenységben - tudtuk meg

Hampel Tamástól

, a CSMKIK (Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) hódmezővásárhelyi városi szervezetének elnökétől. (A szegedi kamarában azzal hárították el érdeklődésünket, hogy az ügy nem tartozik rájuk, hiszen a kamarai tagság már évek óta nem kötelező.) A hazai előírások nemcsak ésszerűtlenül szigorúak, de jelentős többletkiadással vagy éppen bevételkieséssel rontják a vállalkozások versenyképességét. A TEÁOR-számok átváltásával rengeteg munkát rónak a különféle hatóságokra, bíróságokra, s ezzel együtt horribilis költségeket emésztenek fel. Az ingyenessé tett -, de végül is egyáltalán nem ingyenes - eljárások költségét nyilván az adófizetőkön fogják majd behajtani. Látva a TEÁOR-ral kapcsolatos visszásságokat, Hampel Tamás levelet intézett az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Civilisztikai Kodifikációs Főosztályának, s vázolta azokat az érveket, amelyek szükségtelenné teszik, hogy az okmányirodákban és a cégbíróságoknál a TEÁOR-számokat is nyilvántartsák. Kapóra jött neki a kormány programja, mely éppen a bürokrácia leépítését tűzte ki célul. Kezdeményezését (az MKIK - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - elnöke,

Parragh László

is felkarolta) - úgy tűnik - végül siker koronázta.

TEÁOR-tortúra a köbön

A TEÁOR-átállás több passzusában fellelhető zűrzavart jól szemlélteti, hogy az eddig „011303 Gyümölcstermelés" számkód megszűnése után az érintetteknek a „012201 Trópusi gyümölcs termesztése", „012301 Citromfélék termesztése", „012401 Almatermésű csonthéjas termesztése" kódot kell felvenniük. Az átállás problémáit tovább nehezíti, hogy a kormány a kódszámok átfordítását nem igazította hozzá a telephely-engedélyezési rendszerhez, sem pedig a képzettségek jegyzékéhez. Egyik napilapunk hírportálja szerint emiatt például egy redőny- és reluxakészítő kisiparos egyáltalán nem kaphat új számot, mivel az új rendszer szerint ő árnyékolástechnikus, ilyen azonban a képzettségek jegyzékében nem szerepel. Mégis mit tegyenek, akik még nem léptek TEÁOR-ügyben? Semmit, vélik a szakemberek, így legalább nem okoznak torlódást a hivatalokban, hiszen alapos okunk van feltételezni, hogy sem az okmányirodák, sem pedig a cégbíróságok nem fogják nyilvántartani a TEÁOR-számokat. Az APEH felé az új, átsorolt TEÁOR-számokat az egyéni és társas vállalkozások egyaránt - minden valószínűség szerint - a soron következő első adóbevallásuk alkalmával lényegében adminisztráció nélkül tehetik meg. Akik jogkövető módon időben jártak el TEÁOR-ügyben, azok most jogosan dühösek (még akkor is, ha a jogi közreműködés díja költségként elszámolható a társasági adóból): nem kevés időt, pénzt és fáradságot áldoztak teljesen feleslegesen, hiszen időközben megváltoztak a jogszabályok, a kormány pedig hallani sem akar a kárpótlásról, a felmerülő költségek megtérítéséről. A haragosok közül többen is úgy vélik, hogy a kormány e lépéssel tulajdonképpen azt sugallja, a vállalkozásoknak nem kifizetődő jogkövetőnek lenniük!

tuti