Közel 4 milliárdos vízépítési beruházás indul Szegeden
Mit tartogat Szent Balázs napja a szegedieknek?
Titokzatos, régi rítus éled újjá ma a szegedi templomok csendjében. Sokan keresik fel a közösségeket, mert eljött Szent Balázs napja.
Szent Balázs napja alkalmából a szegediek generációk óta egy különleges, szakrális védelemért is sorban állnak a templomokban. A torokbetegségek védőszentjének ünnepe nemcsak vallási rítus, hanem a helyi identitás részévé vált közösségi esemény is.
Szent Balázs napja és a kettős gyertya ereje
A szegedi templomokban ilyenkor felparázslik a hit: a pap két, kereszt alakba illesztett gyertyát tart a hívek álla alá, miközben áldást mond. Ez a gesztus, ahogy azt a Szeged-Csanádi Egyházmegye beszámolói is megerősítik, mélyen gyökerezik a helyi hitéletben. A Szent Balázs napja köré épülő rituálé nem csupán a fizikai egészségről szól,
a szegediek számára a tél végének közeledtét és a közösség összetartó erejét is szimbolizálja.
A hagyományőrzés nem csupán a múltba révedés, hiszen a balázsolás rítusa a mai napig aktív társadalmi esemény. Az egyházmegyei adatok rávilágítanak, hogy a balázs-áldás az egyik legnépszerűbb úgynevezett "szentelmény" (sacramentalia) Szegeden. Ez a jelenség jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés és az egyetemi klinikai negyed árnyékában is megmaradt az igény a spirituális biztonságérzetre, különösen a februári influenza-időszak csúcsán.
A Tisza-menti legények különös "orrcsavarása"
A szegedi és környékbeli népszokások azonban nem álltak meg a templomkapunál. Régen a Balázs-járás során a diákok és legények adományokat gyűjtöttek, amihez gyakran társultak humoros, néha kicsit nyersebb gesztusok is.
Míg a lányok és asszonyok az áldásért mentek, a fiatalemberek körében az "orrcsavarás" és a tréfás ugratás volt a módi, ami a szigorú böjti időszak előtti utolsó nagy vidámságok egyike volt a helyi közösségekben.
Gasztro-hagyományok
A szakrális eseményekhez Szegeden mindig is hozzátartoztak a földi javak. Bár a balázsolás központja a templom, a családok asztalára ilyenkor gyakran kerültek olyan ételek, amelyek a népi hiedelem szerint segítettek a "torok tisztán tartásában". A szegedi piacokon ilyenkor még ma is többen keresik a mézet és az almát, bízva abban, hogy a szent közbenjárása és a természet ereje együtt tartja távol a kórságokat a tavaszi munkák megkezdése előtt.
Érdemes elgondolkodni azon, miért maradt fenn ez a szokás ilyen szívósan Szegeden. A balázsolás nem csupán a torokfájás elleni mágia, hanem egyfajta lassítás a rohanó világban. Ahogy a szegedi hívek csendben megállnak a keresztbe font gyertyák előtt, abban benne van a tisztelet a múlt iránt és a remény a gondtalan, egészséges jövő felé. Ez a kettősség teszi a Balázs-napot ma is aktuálissá és megkerülhetetlenné Szeged kulturális palettáján.
További híreink:
