Hencz Péter: Szent Erzsébet rózsái

Minden évben november 19.-én emlékezik meg a katolikus egyház Árpád-házi Szent Erzsébetről, aki nemcsak a magyar, hanem a világegyház egyik kiemelkedő szentje.

1207-ben született Sárospatakon, a királyi várban. Rokonságában olyan kiemelkedő szentek ragyogtak, mint

Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Margit

. ( Az európai királyi családokból a legtöbb szentet épp az Árpád-ház adta!) Már gyermekkorában megmutatkozott különleges szeretete a szegények iránt, ha csak tehette ennivalót vitt a koldusoknak. A legenda szerint egyszer titokban kötényében kenyeret csempészett a koldusoknak, és amikor rajta kapták és felelősségre vonták, a kenyérszeletek rózsává változtak. Korán elkerült a szülői házból, tizennégy évesen Thüringia őrgrófjának,

Lajosnak

lett a felesége. Harmonikus házasságban négy gyermekkel ajándékozta meg férjét. Férjét mindenhová elkísérte, ha mégis távol volt, gyászruhát öltött. Igazi jó cselekedetei ekkor bontakoztak ki teljességükben. A betegeknek főzött, ápolta, mosdatta, etette őket, leprások sebeit kötözte, velük imádkozott. Elhagyott gyermekeknek, nyomorékoknak menhelyeket létesített. Az egyházi hagyomány szerint egy súlyos beteget hitvese ágyába fektetett, és amikor rajtakapták, magát Krisztust vélték felfedezni benne. Férje korai elvesztése után Szent Ferenc követőjévé vált. Irgalmas cselekedeteit sógorai nem nézték jó szemmel, és üldözték. Előfordult, hogy szállást csupán állatistállóban talált. Életét teljesen az alamizsnálkodás és az imádság töltötte ki. Fiatalon, huszonnégy évesen költözött el az örök hazába. A pápa már négy év múlva, 1235-ben szentté avatta.

Szent Erzsébet

a legnagyobb művészeti alkotásokban megjelenik, így Liszt csodálatos oratóriumában, a gótika remekművében, a kassai dómban (

II. Rákóczi Ferenc

nyughelye). Számos templom, kórház viseli nevét világszerte, így az USA-ban 24 templom. Városunkban a 14. századi vártemplomot nevezték el róla (feltárása most van folyamatban). Az újszegedi templom védőszentje, ahol szép szobra örökíti meg a rózsa legendát. A most 85. születésnapját ünneplő Magyar Katolikus Karitász is az ő nevét viseli. „Szegényeknek egyszer télidőben /Alamizsnát hordott kötényében; /Mikor atyja korholi, ő szavára / Kenyérből csupa friss rózsa vála.”, – szól ősi egyházi népénekünk 1695-ből. Csak remélni lehet, hogy minél többen próbálják követni őt! A Jónak lenni jó gyűjtési akció keretében a 1358-as telefonszám felhívásával, 250 Ft-tal lehet támogatni december 18-ig a rendkívül szomorú helyzetben lévő kárpátaljaiakat.

Hencz Péter