Terhes Nóra: Van okunk félni Istentől?

Istenképünk

„Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vanna, mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől”

(Pál levele a rómaikahoz 8:1)

A nyár elején egy félelemmel telt keresztény testvérem szavát hallgattam, ahogy arról beszél, hogy halálfélelem kínozza, számára nem reményteljes a gondolat, hogy a Mennyország várna majd rá egy nap, hisz Istenképe egy haragvó, ellenőrző, dorgáló Istent láttat. Egy olyan Istent, aki minden hibás lépésére azonnali retorziót szolgáltat az életére, így folyvást attól retteg, hogy mind a magánéletében, mind pedig szakmailag rossz döntéseket hoz. Arról nem is szólva, hogy a már meghozott döntések miként emésztik nap-nap után a lelkét, Isten miként bünteti őt újabb és újabb próbatételekkel sújtva teljes életét. Ahogy hallgattam megesett a szívem a szenvedő keresztény testvéremen, hiszen akárcsak ha egy pillanatra is belehelyezkedtem Istenképe adta élményvilágába a szorongás és félelem lett úrrá rajtam.

A nagy Hitető

„Mert sok hitető jött e világra, a kik nem vallják a Jézust testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus.”

(János második levele 1:7)

A „Gonosz”-t ezzel a névvel illettem a legtöbbet, mert valóban gonoszak a szándékai, nagyon jól jellemzi őt ez a főnévként használt jelző. Örül amikor hazugságokkal gyötörheti Isten gyermekeit, úgy vélem haderőinek egy jelentős részét arra szánja, hogy a már megtért hívőket gyötörje egy szeretetlen haragvó Istenképével, részint azért hogy a hívők maguk szenvedjenek, részint pedig azért, hogy Isten szeretetének nyilvánvaló voltát csorbítsa. Hiszen miként képviselhetnék egy szerető Istent a szeretetlen világ számára, ha egész életem egy merő rettegés lenne épp az elviekben szerető Isten iszonyatában megkötözve? Ezzel sajnos két célt is elérhet a Gonosz, egyrészt megnyomorítja a hívő életét, másrészt a megváltás üzenetét bemocskolva elhiteti, hogy egy szeretetlen Isten áll a háttérben, aki mintegy passzióból gyötri az övéit.

Aki testileg szenved

„Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől, hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt.”

(Péter első levele 4:1-2)

Némi idő elteltével a napok hetekké, a hetek hónapokká olvadtak össze, mint egy massza valami tégelyben, ahogy magas láztól gyötörten feküdtem és hagytam hogy a testi erőtlenségemben Isten elmondja nekem mi az útirány, merre tartsak, hogy újra meghalljam szeretete szavát: okkal vagyok teremtve, hogy célt adott az életemnek, hogy makacsul ragaszkodhatok elhívásához, hogy ez a makacsság kedves a szemében, de ennél is kedvesebb ha nem feledkezem meg az első szeretetről amit Ő árasztott a szívembe.

Amit ember szíve meg sem sejtett

„A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.”

(Pál korinthusikahoz írt első levele 2:9)

A nyomorúság és a szenvedés nyomán számomra nem a szeretetlen Isten képe jelenik meg, hanem a világ elhibázott tökéletlen léte jut az eszembe, és a tény, hogy olykor a szerető Mennyei Atya megenged olyan próbatételt „megjobbításunk” okán amivel önmagunktól ment meg bennünket. Nekem Isten a Mennyei Apuka aki jót tervezett, aki megvéd, aki mellettem áll, aki örökre velem marad, nem hagy el, aki gondoskodik, és olyan kegyelmes és irgalmas hozzám, hogy oly távol veti el tőlem bűneimet min ahogy napkelettől napnyugat van. Mégsem szeretnék olyan balga lenni, hogy megfeledkezem arról hogy másoknak más Istenképe van. Hiszem azt hogy Istenismeretünk egy életen át mélyül, ha Krisztus megváltásában járunk és hiszem azt is, hogy nem egy szeretetlen és könyörtelen Isten képe rajzolódik ki előttünk egyre tisztábban. Ehelyett egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy milyen elképesztő annak a valósága, hogy Isten olyasmit készít elő az Őt szeretőknek amit, amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett. Kedves Olvasók! Mivel mással térhetnék vissza Önökhöz mint Isten szeretetének üzenetével? Nagyon hiányoztak nekem mindannyian. Amíg távol voltam betegségemben, addig verseket írtam. Szeretettel üdvözlök mindenkit és örömmel várom, hogy Önökkel mi történt azóta amióta nem találkoztunk itt az online felületen!

Terhes Nóra