Terhes Nóra: Vallási (in)tolerancia

„Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, mert elétek adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!”

(Mózes ötödik könyve 30:19)

Ma tudod kit ünnepelünk? – némileg számon kérő, ellentmondást nem tűrő, ugyanakkor rendkívül decens négy esztendős dacos követelésével álltam szemben Vasárnap délelőtt. Amikor a játék kedvéért visszakérdeztem, - hogy miért kit ünneplünk? -, akkor kedvesen megfenyített az apróka hírvivő: „Hát Jéééézust!”-, hangsúlyával érzékeltetve hogy több mint botrány hogy erről én magam botor módon nem tudok. Örömmel konstatáltam kicsiny szívében az evangelistákra jellemző konokság csíráját, mert az Úrért makacskodni, megéri. A Karácsony üzenetében, amikor azzal szembesülök, hogy valamilyen általánosságban megfogalmazott emberek között szövődő, éppen ezért rendkívül sérülékeny szeretetet ünnepel a világ, akkor igyekszem arra gondolni, hogy ha máshol nem is akkor legalább a Betlehemes jászolnál szembesül a fa vagy műanyag bábuk képében a csecsemő Jézus megszületésével. Valamint a lényegiséggel, az angyalok izgatott szavának igazságával: „Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lukács evangéliuma 2:10) Ellenben amikor a Húsvét ünnepe elérkezik akkor úgy hiszem kevesebben tudják az évfordulós ünnep valódi jelentőségét, a tojásfák, a csoki- plüss- és élőnyulak kavalkádjában. Hiszen a legelképesztőbb, legmegdöbbentőbb, legészveszejtőbb, valószínűtlen és egyben félelmetes dolog ami valaha történt, hogy valaki feltámadt a halálból. Történetesen ez a személy egylényegű Istennel, és tekintettel arra, hogy bűntelen életet élt jogában állt elhordozni mindannyiunk személyes bűneit. Minden nagyobb vallási vezető, aki valaha élt mára halott, nem támadta fel és nem beszél róluk vallásuk Megváltóként, a talmi hitéletben nincs ingyen kegyelem, nem létezik hitből való megigazulás. Nem vezet más út Istenhez, mint az Ő Fián át, Jézus Krisztus az egyetlen, az út, az igazság és az élet, aki által mehetünk a sötétségből a világosságra. Ő az első, aki feltámadva a halálból örökké él, s majd mi, akik hiszünk benne követjük második eljövetelekor, mi akik, halott szellemi állapotunkból megváltása révén életre kelhettünk. Hiszem és vallom, hogy nincs más vallás ami üdvözíthet. Ugyanakkor hiszem és vallom, hogy senki meg nem térhet Istenhez, amíg nem találkozott a szeretetével, hiszen az élet Istene egy igazi úriember, soha senkire nem kényszerítette rá magát. Egy rövid történettel illusztrálnám milyen az amikor találkozunk Isten szeretetével, hogy tárul fel előttünk szeretetének ismeretében jelleme, valóságos lénye a Biblia által. Két jó barát, két hölgy találkozott ahol az egyik hölgy ajánlott a másiknak egy remek könyvet elolvasásra. Lelkesen ecsetelte, hogy élete egyik legmeghatározóbb könyvélményével találkozott, mondhatni kihagyhatatlan szerzeménnyel, így mint legjobb barátja bátorítja, hogy ne mulassza el maga is elolvasni az említett könyvet. Látva barátja lelkesedését a barátnő elfogadja a kihívást és a kölcsönbe kapott művet, így már másnap hozzálát, hogy maga is részesülhessen az írott szövegélmény csodájában, ahogy barátnője kiemelte annak egyediségét. Ugyanakkor az első lapok nyomán száraznak és nehezen feldolgozhatónak találta a művet, ekkor félreteszi és eldönti, hogy majd amikor pihentebben tud belefogni ismét elkezdi. Ellenben a második alkalommal is hasonló kudarccal zárul a próbálkozás, és kissé kellemetlenül ismerte be barátnőjének a legközelebbi találkozásuk alkalmával, hogy számára az ajánlott könyv a legkevésbé sem volt lebilincselő vagy érdekfeszítő. Némi idő elteltével a hölgy egy vacsoraesten megismerkedik egy számára rendkívül szimpatikus fiatalemberrel. Ahogy beszélgetnek az este folyamán kölcsönös vonzalom alakul ki kettejük között, a társalgás alatt kiderült, hogy a férfi író és a hölgy legnagyobb meglepetésére épp annak a könyvnek a szerzője, amit nehéz olvasmánynak találva félretett. Ugye nem nehéz kitalálni, hogy mi volt az első dolga amikor hazament? Természetesen elővette a könyvet és egész éjjel megállás nélkül olvasta, hogy többet tudhasson a férfiról. A fenti történet úgy hiszem tökéletesen példázza: ha megismerjük a nagyszerű Istent vágyjuk Őt még mélyebben is ismerni. Kedves Olvasók! A pokol egy valóságos hely, éppúgy ahogy a Mennyország is valóság, Istennel, és Fiával Jézussal mindenki találkozik, de nem mindegy, hogy még életében vagy halálban. Válasszák a jobbik részt az életet, az áldás!

Terhes Nóra