Bogárdi Szabó István: Krisztus feltámadása a kegyetlenségek történelmében megjelenő kegyelem

Krízisek sorozata az emberiség története, de a kegyetlenségek történetében Krisztus feltámadásával megjelenik a kegyelem - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek.

Bogárdi Szabó István

hangsúlyozta: a történelemben egymást követő krízisek sajátossága, hogy egyszerre hordozzák magukban a "jó kimenet és a végső összeomlás lehetőségét". Jézus szenvedéstörténete is olvasható ilyen krízisként - mutatott rá -, hiszen számtalan lehetőség van benne arra, hogy jóra forduljon. A kereszthalál elkerülhető lenne, ha Jézus meggondolja magát, és nem megy el a Getsemáne-kertbe, vagy a tanítványok megvédik őt, esetleg Isten maga menti fel őt az áldozathozatal alól, de a "nagy tanács is juthatna bölcs belátásra, hogy ne ítélje el egy koncepciós perben". Mindezzel párhuzamosan azonban fut egy másik szál is ebben a történetben, amely csak húsvét hajnala után válik érthetővé. Nem véletlen balesetek vagy árulások rettenetes sorozata ez a történet, amit olyan jó lenne elölről kezdeni és szebben befejezni, hanem Krisztus önként vállalt áldozata. Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy a krízisek - legyenek akár magánéletiek, akár társadalmiak - megrendítő vonatkozása a kegyetlenség. Valahogyan halálosan precízen meg van szerkesztve és óramű pontossággal működik, hogy nem tud másmilyen lenni az ember: önvédelemből, érdekből, az övéiért vagy a gondolatai, a rögeszméi miatt, de egy adott ponton óhatatlanul kegyetlenné válik, és akár rettenetet, azaz terrort is képes a világra zúdítani. A keresztyénség döntő és mindent felülmúló üzenete azonban éppen az, hogy "ha Jézus feltámadására nézünk, akkor megláthatjuk a kegyelmet ebben a strukturált reménytelenségben, és ez a kegyelem képes megváltoztatni minket". Akkor is, ha a változás lassú és drámákkal teli, hiszen semmi sem nehezebb, mint másmilyenné válni - fogalmazott a református püspök.