Hencz Péter: Szent László ünnepe

Szent László napja előtt az egykori Árpád-házi királyról ír portálunkhoz eljuttatott levelében Hencz Péter. Az írást változtatás nélkül közöljük.

A katolikus egyház június 27.-én emlékezik meg Szent László királyról, akit a régi magyarok a magyar szentek közül legjobban tiszteltek és szerettek. Már életében is szentnek tartották legendás vitézsége, ereje és feddhetetlen erkölcse miatt. Évszázadokon át az erő és a lovagiasság példaképe volt. A magyar honvédség egyik védőszentje, kinek nevével indultak harcba katonáink. A krónika még Szög lovának a nevét is számon tartja. 1046-ban született lengyel honban, ahol édesapja száműzetésben élt. Édesanyja az első lengyel király lánya, mélyen vallásos. Az ő nevelésének köszönhető László mély hite és alázata, mely végigkísérte életét. A pogány besenyők 1068-ban betörtek országunkba. Salamon király megsemmisítő vereséget mért rájuk, a csata hőse azonban László volt, négy besenyő vitézt győzött le, majd a magyar lányt elrabló ötödiket is. Ettől kezdve a nemzet bálványa, aki egy fejjel magasabb volt harcostársainál, rettenthetetlenül bátor, kitől rettegtek ellenségei, soha meg nem futamodott, legyőzőre sose talált. 1077-ben választották királlyá. Uralkodása méltó folytatása volt Szent István örökségének. Ő számolta fel véglegesen a pogányságot, a trónviszályokat, lázadásokat, a nyugalom és konszolidáció évei következtek. Szigorú, de bölcs és jámbor uralkodó volt. Drákói szigorral lépett fel a tulajdon ellen vétőkkel, egy tyúk értékét meghaladó lopásért halálbüntetés járt. Az egyházi intézményeket tekintélyes adományokkal gyarapította. Kezdeményezésére avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget és a vértanú Gellért püspököt. 1092-ben zsinatot tartott, ahol szabályozták az ünnepeket, böjtöket, átmenetileg engedélyezték a papok egyszeri házasodását. Többször veri vissza a kunok támadását, meghódította Horvátországot. László lovagiassága, nő tisztelete messze földön híres volt, legyőzött ellenségeinek többször megkegyelmezett. Lovagi erényei mind a mai meghatározója katonáinknak, kiktől távol áll a kegyetlenkedés, jellemzője az utolsó leheletig tartó küzdés. László király 1095-ben halt meg. 1192-ben avatták szentté. Alakját őrzik templomaink freskói, szobrai, pénzérméink. Koponyacsontját ereklyetartó (herma) őrzi a győri székesegyházban, szellemisége fellelhető számos egyházi énekünkben:

„Sziklahitű László, Ki nem ismersz félelmet, Légy ereje, pajzsa Gyengeszívű népednek” Cantus Catholici (1651)

Hencz Péter