Böjtre fel! – az önmegtartóztatás negyven napja + SZAVAZÁS!

Elkezdődött a negyven napos böjt, ami húsvét vasárnapig tart, a hívők hamvazószerdán és a pénteki napokon nem esznek húst, és a hitben elmélyülve készülnek a feltámadása ünnepére.

A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 13-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

Erdő Péter

bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke február 13-án 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.

Negyven napos önmegtartóztatás kivéve vasárnap

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)