Alsóvárosi búcsú két napon át + FOTÓK

A papi és szerzetesi hivatásokért mondott ifjúsági misével vette kezdetét az idei Havas Boldogasszony Országos Nagybúcsú. A vasárnapi hagyományos ünnepi szentmisét Majnek Antal munkácsi megyéspüspök celebrálja.

Szombaton este hat órától görög katolikus szent liturgiára is sor kerül, 21 órától pedig keresztutat tartanak a Mátyás téren.

Krisztus

elítélésétől a sírba tételig, részben biblikus, részben az egyházi hagyománybeli alapokra épülő 14 állomást (stációt) járnak végig a hívek, ami segít abban, hogy Jézus szenvedésében részesedjünk. 22 órától fiatalok által vezetett szentségimádást tartanak a kolostor kertjében. Vasárnap 9 órától kerül majd sor a családokért mondott ünnepi szentmisére és a körmenetre kerül sor, 18 órakor pedig a záró misét

Gyulay Endre

püspök celebrálja.

Részletes program ITT.

A Havas Boldogasszony a

Szűz Mária

ünnepe, akit édesanyai mivoltában is tisztelnek és szeretnek az emberek. A Havas Boldogasszony ókori eredetű, a római Santa Maria Maggiore templom – amely egyike a régi római bazilikáknak – saját eredethagyományát ezzel magyarázza. A legenda szerint ugyanis kegyes alapítványt akart tenni egy gyermektelen római patrícius házaspár, az egyháznak egy templomot akartak adományozni. Álmukban megjelent nekik Szűz Mária, és azt mondta, ahova másnap hajnalra hó fog esni, arra a helyre építsék fel a templomot. Ezt az álmot látta a legenda szerint

Liberius

pápa is. Valóban ezen a helyen épült fel a bazilika, amely az alsóvárosi templom anyatemploma. Valamikor ez a búcsú a Szegedről elszármazottak gyűjtőhelye volt. A 18. században megindult a Temesköz és a Délvidék újbóli benépesítése, új községeket alapított itt a császári udvar, amelyek lakosságának jelentős részét szegedi lakosok töltötték fel. Az elszármazottak augusztus 5-én visszatértek a Tisza-parti városba, ekkor a szegediségüket, a „szögedi nemzethez” való tartozásukat ünnepelték meg azzal, hogy az itt élő távoli rokonokat, vagy pusztán a búcsú kapcsán a lelki rokonságukat keresték fel.