Felújított templomban bérmálkozhattak a tiszaszigetiek + FOTÓK


Megújult a százéves tiszaszigeti templom. Keresztelő Szent János születésének ünnepén bérmálással egybekötött szentmisével avatták fel a renovált Páduai Szent Antal templomot.
A helyiek régi álma vált valóra a templom felújításával, melyet 1918-ban Páduai Szent Antalnak szenteltek fel. A templom elsősorban nem Isten, hanem a közösség háza, mely élő kövekből épül, erre emlékeztet minket a bérmálás is, melynek révén Isten élő templomába épülünk be – hangsúlyozta a szentmisét celebráló
Kiss-Rigó László
megyés püspök.
Keresztelő János nyomában
A szentelt vízzel való meghintés emlékeztessen mindenkit saját keresztségére és Jézus Krisztusra. Viszonylag kevesen vannak azok, akiknek a születését is ünnepként tartjuk számon: Jézus Krisztus mellett Mária és Keresztelő János világra jöttéről szokás megemlékezni. Keresztelő János felkészítette a társadalmat a Megváltó érkezésére, fogadására, igazi erkölcsi „nagytakarítást” indított el – magyarázta a püspök atya. Ha igazán Krisztus követői vagyunk, nekünk is feladatunk Keresztelő János módjára prófétákká lenni a környezetünkben – erre vállalkoznak ma a bérmálkozók, akiknek arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy Jézus keresztségben elnyert testvériségének mellett elfogadják-e a föltámadott Megváltó ajándékát, barátságát is.Nemcsak a tégla
Ünnepi beszédében
Lázár János
, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár méltatta
Bodó Imre
tiszaszigeti polgármester, parlamenti képviselő felújításért való munkálkodását. Egy templom megújulása legkevésbé sem szólhat önmagában a pénzről, a tégláról – annak egy láthatatlan, de a faragott kőnél is erősebb valósabb „anyagról” kell szólnia: az anyák szeretetéről, az apák küzdelméről, az idősek örökségéről és a reményről, amit a gyerekek, a bérmálkozók jelentenek – emelte ki a politikus. Az élő templomok a keresztények meggyőződése szerint az emberek legyőzhetetlen hitéből és Isten kimondhatatlan jóságából épülnek föl. Akik idősebbek, pontosan tudják, hányszor kellett titokban menniük a templomba menniük, vagy titokban adományozniuk, kötelezettséget vállalniuk, hogy ez a templom száz esztendővel az alapítása után is állhasson – emlékeztetett Lázár János. Ma nem a kövekért küzdünk, azok építéséért és megújításáért, legnagyobb ellenségünk a világ cinikus értékrendje – tette hozzá.