Szőregen találkoztak a szerb ortodox lelkészek + VIDEÓ, PANORÁMA, FOTÓK

Minden évben a nagyböjt idején egy papi gyónást és értekezletet tart a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, melyre idén a szőregi szerb ortodox templomban került sor április 5-én 10 órai kezdettel. Az imádságos alkalomra mintegy harminc egyházi személy érkezett, közel száz éve nem volt Szőregen annyi szerb ortodox pap, mint most – tájékoztatta portálunkat Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő.

Az évek óta hagyománnyá vált találkozó istentisztelete a nagyböjti liturgia szerint zajlott. Az ortodoxiában nagyböjt idején csak szombaton és vasárnap szolgálnak rendes liturgiát, a hét folyamán pedig az úgynevezett előre szentelt adományok liturgiáját alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a vasárnapi istentiszteleten a pap liturgikus adományokat tesz félre a hét többi napjára – magyarázta portálunknak

Kaplan Pavle

szegedi szerb ortodox lelkész, esperesi helynök és szőregi adminisztrátor. Magyarország egész területéről érkeztek résztvevők az imádságos alkalomra – az országban tizenhat szerb ortodox lelkész, két diakónus, két szerzetesatya és két nővér szolgál. Romániából is hívtak lelkészeket és diakónusokat, hiszen a 2002 óta budai szerb ortodox püspökként munkálkodó

Pantelić Lukijan

a temesvári adminisztrátori tisztséget is betölti, azaz a Temesvári Egyházmegye szolgálatát is ellátja. Az esemény papi gyónással kezdődött, majd az istentisztelet után böjtös ebéddel egybekötött értekezletet tartottak a szegedi szerb egyházközségi teremben. A megbeszélésen a lelki témák mellett aktuális teendőket is megtárgyaltak, így az idén huszadik alkalommal megrendezendő hittantábor szervezési kérdéseit. Minden pap elhozza ilyen alkalmakra a historia domust, azaz az egyházi krónikáját is, amit a püspök atya minden évben átnéz – tudtuk meg a szegedi szerb ortodox lelkésztől. http://www.youtube.com/watch?v=Ks7AKG4N1l4 Trianon előtt Magyarország területén még négy szerb egyházmegye működött, mára ez egyre szűkült, a belgrádi székhelyű Szerb Ortodox Patriarchátushoz tartozó Budai Szerb Ortodox Egyházmegyére. Becslések szerint 5-7 ezer főt számlál hazánk területén a szerb ortodox hívek száma, ugyanakkor az utóbbi időkben politikai-gazdasági okokból sokan érkeztek Szerbiából, az ő földerítésük és az egyházi életbe való bevonásuk folyamatban van – tájékoztatott Kaplan Pavle. Szegeden a regisztrált hívők száma 120 fő, Szőregen 25-en vallják magukat e felekezethez tartozónak, sokan ugyanis a két világháború között ki-, illetve visszavándoroltak Szerbiába. A közeledő húsvét kapcsán a szegedi lelkész portálunknak elmondta, nincs lényeges különbség az ünnep tartalmát tekintve a római-katolikus vallástól. Eltérést inkább az ünnep naptári számítása jelenti. Már a kereszténység első két századában is kétfajta tradíció élt a húsvét megünneplésére: az egyik az antióchiai, a másik pedig Róma és Alexandria hagyománya volt. Az ortodoxoknál is mozgó ünnep a húsvét, de a nyugati kereszténységgel szemben nem a nap-, hanem a holdhónapok alapján számítják, így gyakorta nem esik egybe. Az elmúlt két év feltámadásünnepe örvendetes kivétel volt, idén egy hét a különbség: mikor a római-katolikusok már a húsvétra ébrednek, akkor a szerb ortodoxoknál még csak virágvasárnap lesz.

Szeged-Szőreg - szerb ortodox templom

,

Szeged

""