Pesszimista hangulat a Tiszánál: zárt körű eligazítást tartott Magyar Péter
Dékánváltás a szegedi BTK-n: a cél továbbra is piacképes tudás
Új vezető vette át a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karát, de a stratégia nem változik. Prof. Dr. Racsmány Mihály a nemzetköziesítés, a kulturális küldetés és a fiatalok megszólítása mellett az oktatás modernizálását is zászlajára tűzte. A leköszönő dékán, Prof. Dr. Gyenge Zoltán szerint az elmúlt évek gazdasági stabilizációja és fejlesztései erős alapot adnak a folytatáshoz. A cél továbbra is az önálló gondolkodású, a munkaerőpiacon is keresett diplomások képzése Szegeden.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán (BTK) vezetőváltással kezdődött az új időszak: Prof. Dr. Racsmány Mihály vette át a dékáni tisztséget Prof. Dr. Gyenge Zoltántól. A személy változott, az irány azonban nem: a kar továbbra is olyan diplomásokat kíván képezni, akik nemcsak tudást, hanem alkalmazkodóképességet és önálló gondolkodást is hoznak a munka világába.
Nemzetköziesítés és kulturális küldetés
Az új dékán három fő területet jelölt meg. Az első a nemzetköziesítés: cél, hogy minél több képzés angol nyelven is elérhető legyen, és az egyetem kutatási kapcsolatai az oktatásban is megjelenjenek. A pszichológia szak már jó példát mutat, ahol angol nyelvű képzés indult, és jelentős számú külföldi hallgatót vonz.
A második feladat a kulturális jelenlét erősítése. A Radnóti Café köré szerveződő egyetemi közösségi élet bővülhet, és újraindulhat az egyetemi színpad hagyománya is az Auditorium Maximumban. A cél egy hallgatókra épülő, progresszív műhely létrehozása, amelyben a tudomány és a művészet egyszerre jelenik meg.
A harmadik irány a fiatalok megszólítása. A tervek között szerepel egy diákegyetem, ahol középiskolások és általános iskolások is betekinthetnek az egyetemi életbe. A kar családbarát fejlesztéseket is tervez, például baba-mama szobát a levelezős hallgatóknak.
Bölcsészek és munkaerőpiac
Racsmány Mihály szerint a bölcsész- és társadalomtudományi képzések megítélése sokat változott. A pszichológia, a kommunikáció és a nyelvi képzések népszerűek, de a kisebb létszámú szakok – például a filozófia – szerepe is felértékelődött. A mesterséges intelligencia terjedése új kérdéseket vet fel, amelyekhez etikai és társadalmi szempontok kellenek, ezért egyre több területen keresik a bölcsészeket és társadalomkutatókat.
A karon fejlesztett AI-támogatott oktatási rendszer a tanulás hatékonyságát is javíthatja: a hallgatók feladatait követi, segíti az ismétlést és visszajelzést ad a teljesítményről.
Stabil alapok a folytatáshoz Szegeden
A leköszönő dékán, Gyenge Zoltán szerint a legnagyobb eredmény az, hogy a korábban hiánnyal működő kar gazdaságilag stabil lett. Átalakították a gazdálkodást, modernizálták az épületet, kiépült a wifi-hálózat, felújították a Petőfi épületet, létrejött a Radnóti Café és a Szegedi University Press könyvkiadó is.
A rangsorokban a kar az oktatói kiválóság alapján évek óta az élmezőnyben szerepel. A tapasztalatok szerint a végzettek gyorsan elhelyezkednek: a nyelvtudás, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség a vállalatok számára is érték.
A dékánváltás így inkább folytonosságot jelent, mint irányváltást: a szegedi bölcsészkar célja továbbra is az, hogy tudást és gondolkodásmódot adjon – olyat, amely a gyorsan változó világban is használható.
A Szegedi Tudományegyetem teljes cikke itt olvasható.
További híreink:
