Orbán Viktor: Brüsszel ki akarja nyírni a rezsicsökkentést +videó
Szegedi kutatók MI-vel segítenék a bírói döntéshozatalt
Az algoritmus a bírói munkát támogatná. Szegeden kutatják, hogyan segíthet az MI a büntetőügyekben.
Bevonható-e a mesterséges intelligencia a büntetőügyek elbírálásába anélkül, hogy sérülne a bírói függetlenség és az igazságszolgáltatás emberi jellege? Erre a kérdésre keres választ a Szegedi Tudományegyetem egyedülálló kutatási projektje, amely már most komoly szakmai figyelmet váltott ki, és elnyerte az SZTE Innovációs Díját is.
Úttörő jogi és technológiai kutatás Szegeden
Az úttörő kutatást Prof. Dr. Karsai Krisztina, az Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője irányítja. Az ötfős kutatócsoport 2023 második felében kezdte meg munkáját, céljuk pedig egy olyan algoritmikus döntéstámogató rendszer kidolgozása, amely segítheti a bírókat a büntetéskiszabás során. A projekt különlegessége, hogy egyszerre alkalmaz gépi tanuláson alapuló – neurális hálózatokat használó – és szabályalapú mesterségesintelligencia-megoldásokat, ami eddig a büntetőjog területén nem volt jellemző.
Több száz szegedi ügy elemzése adja az alapot
A nemzetközi jogi technológiai fejlesztések túlnyomó többsége eddig polgári és gazdasági ügyekre koncentrált. A büntetőjog, különösen a büntetéskiszabás kérdése azonban jóval érzékenyebb terület, ahol az egységesség, az átláthatóság és az igazságosság egyszerre jelent kihívást. Az SZTE kutatói ezért olyan ügytípussal indították el a vizsgálatot, amely jól modellezhető: az embercsempészet bűncselekményeivel.
A választást részben az indokolta, hogy ezekben az ügyekben viszonylag kevés, jól körülhatárolható tényezőt kell figyelembe venni, ráadásul az esetek nagy része hasonló mintázatokat mutat.
A kutatás alapját a Szegedi Járásbíróság 541 embercsempészési ügyének részletes elemzése adja. A kutatócsoport már lezárta az alapkutatási szakaszt, feltárta az elméleti hátteret és elvégezte az aktakutatást is, amelynek eredményei alapján már körvonalazódik egy működő technológiai modell.
Hogyan segítheti az MI a bírói döntéseket?
A fejlesztés következő lépése az algoritmus elméleti működésének véglegesítése, amely várhatóan még az idén megtörténik. Ezt követően a rendszer „javaslatot” tesz majd az egyes ügyekben kiszabandó büntetésre, amelyeket összevetnek a ténylegesen meghozott bírói döntésekkel. A tapasztalatok alapján az algoritmust tovább finomítják, majd más járásbíróságok ügyeivel is bővítik az adatbázist.
A kutatók hangsúlyozzák:
az MI nem döntéshozó, hanem döntéstámogató szerepet kap. A cél nem az, hogy algoritmus határozza meg a büntetést, hanem az, hogy segítse az egységesebb és átláthatóbb ítélkezési gyakorlat kialakítását. A jelenlegi tervek szerint a rendszer 2027 elejére juthat el oda, hogy – megfelelő engedélyek birtokában – a gyakorlatban is alkalmazható legyen a bíróságokon.
A projektnek társadalmi vonatkozása is van: a fejlesztéshez kapcsolódóan egy olyan dinamikus platform létrehozását is tervezik, amely lehetővé tenné az aggregált ítélkezési adatok lekérdezését a jogkereső állampolgárok számára. Ez nemcsak a szakemberek, hanem a laikus közönség számára is érthetőbbé teheti a büntető igazságszolgáltatás működését, erősítve a transzparenciát és a társadalmi bizalmat.
Nem véletlen, hogy a „Algoritmikus büntetéskiszabás (embercsempészet)” című projekt elnyerte az SZTE Innovációs Díját a humán- és társadalomtudományok kategóriájában. A szegedi kutatás jól mutatja: a mesterséges intelligencia nemcsak technológiai, hanem jogi és társadalmi kérdésekben is új távlatokat nyithat – felelősen, emberközpontú megközelítéssel.
További híreink:
