Újabb videó buktatta le a Tisza Párt nyugdíjterveit


A meddőség napjainkra nemcsak orvosi, hanem komoly társadalmi kihívássá is vált. Világszerte a reproduktív korú párok mintegy 15–17 százalékát érinti, ami több mint 180 millió párt jelent. Magyarországon is hasonló a helyzet: becslések szerint 150–200 ezer pár szembesül élete során fogantatási nehézségekkel. A jelenség hátterében több tényező áll, ezek közül az egyik legfontosabb a gyermekvállalás egyre későbbre tolódása, amely mind a nők, mind a férfiak termékenységét bizonyítottan befolyásolja, ezt kutatják Szegeden.

A női termékenység életkorhoz kötött változásai közismertek: a petesejtek száma és genetikai minősége már a harmincas évektől fokozatosan romlik, 35 éves kor felett pedig ezek a folyamatok felgyorsulnak. Ez csökkenti a spontán fogantatás esélyét, és az asszisztált reprodukció sikerességét is befolyásolja.
Kevésbé közismert azonban, hogy a férfi életkor előrehaladtával szintén mérhető változások történnek. Idővel romlanak a spermaparaméterek, nő a DNS-fragmentáció aránya, és gyakoribbá válnak az új genetikai eltérések, amelyek hatással lehetnek az embrió fejlődésére és a terhesség kimenetelére is.
Ma már szakmai konszenzus van abban, hogy a meddőségi esetek 40–50 százalékában a férfi partnernél is kimutatható eltérés, akár önálló okként, akár női tényezőkkel együtt. Az esetek mintegy 20–30 százalékában válik szükségessé in vitro fertilizáció vagy ICSI-kezelés, különösen előrehaladott életkor esetén.
Fontos hangsúlyozni, hogy a férfi eredetű problémák nemcsak gyakoriak, hanem a legmodernebb asszisztált reprodukciós eljárások mellett is érdemben befolyásolják a kezelések kimenetelét
– emelte ki Dr. Zádori János, a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatások egyik vezetője. Mint fogalmazott, bár a korszerű technikák számos spermaeredetű nehézséget technikailag képesek áthidalni, a spermiumok biológiai minősége, különösen a DNS-integritás továbbra is meghatározó szerepet játszik az embrió minőségében és a beágyazódás sikerében.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói nemzetközi szinten is figyelemre méltó munkát végeznek a meddőség hátterének pontosabb feltárásában. Az SZTE TTIK Genetikai Tanszéke, a Reprodukciós Medicina Centrum és a Belgyógyászati Klinika közös projektjében olyan modern diagnosztikai eszközt alkalmaznak, amelyet Európában az elsők között szerzett be az egyetem. A Gametogenezis kutatócsoport célja, hogy a spermiumok DNS kettős töréseinek vizsgálatával pontosítsák a meddőség kivizsgálását és javítsák a kezelések előrejelzését.
A kutatás interdiszciplináris együttműködésre épül, amelynek eredményei nemcsak a diagnosztikát, hanem az oktatást is erősítik
– mondta Dr. Nagy Olga, a kutatócsoport tagja. A munkába PhD-hallgatók és orvostanhallgatók is bekapcsolódnak, a módszer pedig már az egyetemi gyakorlati képzésben is megjelenik.
A szegedi szakemberek legfrissebb eredményeiket nemzetközi fórumokon is bemutatták, többek között a római COGI-konferencián. A DNS kettős törések klinikai jelentőségét vizsgáló kutatásokból egy éven belül kézzelfogható klinikai eredmények is várhatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.